Alvállalkozás a hírközlésben
Kérdés
Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. szeptember 19-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3019
[…] meg, hiszen a szolgáltatás fenntartásához szükséges infrastruktúra biztosítása általános kötelezettsége a szolgáltatónak, nem közvetlenül azért vonja be a JPE-t, hogy az adott szolgáltatónak képes legyen szolgáltatni. Mivel a törvény indokolása sajnálatos módon erre nem tér ki, így a továbbiakban érdemes a kérdésben is jelzett Eht. definícióját alapul venni, amely szerint kizárólagos jognak minősül az egyetlen vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban biztosított olyan jog, amely alapján kizárólag az ilyen joggal rendelkező vállalkozás végezheti az adott tevékenységet egy adott földrajzi területen belül.Az Eht. azonban a hírközlési szolgáltatások kapcsán nem szól kizárólagos jog biztosításáról, ezért érdemes visszatérni a Kbt.-hez. Mivel a JPE-k "kvázi kizárólagos" helyzetben vannak, ezért kell a hozzáférést biztosítaniuk, és nem akadályozni a többi szolgáltató tevékenységét.Erősíti érvünket a Kbt. 6. §-ának kizárólagos joggal kapcsolatos magyarázata, amely ugyan nem erre az esetre határozza meg a kizárólagos jog fogalmát, de nemcsak a jogszabályon alapuló feltételen, hanem hatóság által kiadott engedélyen és korlátozott számú vállalkozás jogosultságán alapul. A hírközlési tevékenység tipikusan ilyen, ezért lényeges megjegyezni, hogy a kizárólagos jog korlátozott számú vállalkozás kizárólagosságát is jelentheti a Kbt. szerint, nem csak egy kizárólagos jogosult létét, melyre az Eht. – elsősorban a referenciahasználat viszonylatában – utal.A Kbt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. szeptember 19-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3019
[…] meg, hiszen a szolgáltatás fenntartásához szükséges infrastruktúra biztosítása általános kötelezettsége a szolgáltatónak, nem közvetlenül azért vonja be a JPE-t, hogy az adott szolgáltatónak képes legyen szolgáltatni. Mivel a törvény indokolása sajnálatos módon erre nem tér ki, így a továbbiakban érdemes a kérdésben is jelzett Eht. definícióját alapul venni, amely szerint kizárólagos jognak minősül az egyetlen vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban biztosított olyan jog, amely alapján kizárólag az ilyen joggal rendelkező vállalkozás végezheti az adott tevékenységet egy adott földrajzi területen belül.Az Eht. azonban a hírközlési szolgáltatások kapcsán nem szól kizárólagos jog biztosításáról, ezért érdemes visszatérni a Kbt.-hez. Mivel a JPE-k "kvázi kizárólagos" helyzetben vannak, ezért kell a hozzáférést biztosítaniuk, és nem akadályozni a többi szolgáltató tevékenységét.Erősíti érvünket a Kbt. 6. §-ának kizárólagos joggal kapcsolatos magyarázata, amely ugyan nem erre az esetre határozza meg a kizárólagos jog fogalmát, de nemcsak a jogszabályon alapuló feltételen, hanem hatóság által kiadott engedélyen és korlátozott számú vállalkozás jogosultságán alapul. A hírközlési tevékenység tipikusan ilyen, ezért lényeges megjegyezni, hogy a kizárólagos jog korlátozott számú vállalkozás kizárólagosságát is jelentheti a Kbt. szerint, nem csak egy kizárólagos jogosult létét, melyre az Eht. – elsősorban a referenciahasználat viszonylatában – utal.A Kbt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
