Keresés eredménye

5 találat a megadott alvállalkozás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Gépbérlet minősítése és bejelentése a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő gépbérlet címen köt szerződéseket vállalkozókkal. A munkagépeket vezetővel bocsátja rendelkezésre a bérbeadó. A munkagépekbe az üzemanyagot az ajánlattevő vásárolja meg. Ilyen esetben ez a gépbérlet alvállalkozásnak vagy kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének minősül? Ezt az igénybevételt be kell jelentenem?
Részlet a válaszból: […]kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést;- az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését - (1)-(4) bekezdések.Az alkalmasságra vonatkozó fenti rendelkezések alapján tehát abban az esetben, ha az ajánlatkérő az alkalmasság körében, azon belül is a műszaki és szakmai alkalmasságon belül, a műszaki-technikai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3910
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2. találat: Alvállalkozás a hírközlésben
Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat - azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel - a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszból: […]továbbiakban érdemes a kérdésben is jelzett Eht. definícióját alapul venni, amely szerint kizárólagos jognak minősül az egyetlen vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban biztosított olyan jog, amely alapján kizárólag az ilyen joggal rendelkező vállalkozás végezheti az adott tevékenységet egy adott földrajzi területen belül.Az Eht. azonban a hírközlési szolgáltatások kapcsán nem szól kizárólagos jog biztosításáról, ezért érdemes visszatérni a Kbt.-hez. Mivel a JPE-k "kvázi kizárólagos" helyzetben vannak, ezért kell a hozzáférést biztosítaniuk, és nem akadályozni a többi szolgáltató tevékenységét.Erősíti érvünket a Kbt. 6. §-ának kizárólagos joggal kapcsolatos magyarázata, amely ugyan nem erre az esetre határozza meg a kizárólagos jog fogalmát, de[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3019
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Közreműködés aránya alvállalkozás és közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Az új szabály szerint maximálisan milyen mértékű lehet az alvállalkozói közreműködés? A közös ajánlattételnél van-e közreműködési arány előírva?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2944
4. találat: Alvállalkozó munkaerő-piaci képzéseknél
Kérdés: Munkaerő-piaci képzések esetén alvállalkozónak minősül-e az a közreműködő, aki csak termet, műhelyt ad bérbe (más tevékenységet nem folytat a képzésben), de a bérlemény ellenértéke meghaladja a közbeszerzés értékének 10 százalékát, illetőleg ha az oktatónak (természetes személy) fizetett előadói díj (kvázi munkabér) meghaladja a 10 százalékot?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 647
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Alapanyaggyártók a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.
Részlet a válaszból: […]szerepétől függően, általában nem minősül alvállalkozónak. A fővállalkozónak magának érdeke, hogy az alapanyag megfelelő legyen, így nem a két vállalkozónak kell megfelelnie a követelményeknek, hanem a megfelelő alapanyag beszerzését követően a fővállalkozónak kell az igények szerint szolgáltatnia. [Emlékeztetőül: a Kbt. 4. §-ának 2. pontja értelmében a közbeszerzési törvény alkalmazásában alvállalkozónak minősül az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 629
Kapcsolódó tárgyszavak: ,