Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott alvállalkozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alvállalkozás közös ajánlattevők között

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevők köre a szerződést, az azt jelentené, hogy kevesebb ajánlattevő fog közvetlenül felelni a teljesítésért, mely az ajánlatkérőt jogfosztott helyzetbe hozná. Ennek megfelelően a változás olyan mértékű, mely túlmutat a Kbt. szerződésmódosításról szóló 141. §-ának szabályain. Ha esetünkben arról van szó, hogy a korábbiakban konzorciumi megállapodás keretében lefektetett feladatmegosztást nem kívánják felülvizsgálni és a szerződést módosítani, hanem a teljesítés során más formában, tartalommal veszik igénybe a közös ajánlattevőt, ennek nincs akadálya, hiszen ez a megoldás az egyetemleges felelősségen az ajánlatkérő irányában nem változtat, közbeszerzésiszerződés-módosítást nem igényel. Amennyiben azonban az alvállalkozói helyzetet bejelentik az ajánlatkérőnek, és az ajánlatkérő számlaellenőrzés keretében kifogásolja azt, úgy jogosan feltételezi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatban a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4428

2. találat: Gépbérlet minősítése és bejelentése a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő gépbérlet címen köt szerződéseket vállalkozókkal. A munkagépeket vezetővel bocsátja rendelkezésre a bérbeadó. A munkagépekbe az üzemanyagot az ajánlattevő vásárolja meg. Ilyen esetben ez a gépbérlet alvállalkozásnak vagy kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének minősül? Ezt az igénybevételt be kell jelentenem?
Részlet a válaszból: […]adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot;- ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést;- az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését - (1)-(4) bekezdések.Az alkalmasságra vonatkozó fenti rendelkezések alapján tehát abban az esetben, ha az ajánlatkérő az alkalmasság körében, azon belül is a műszaki és szakmai alkalmasságon belül, a műszaki-technikai felszereltség kategóriájában előírta, hogy az ajánlattevőnek megfelelő munkagépekkel kell rendelkeznie a szerződés teljesítéséhez, az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy az előírt felszereltsége megvan, azaz a munkagépek a rendelkezésére állnak. Az alkalmassági kritériumnak való megfelelés igazolható saját munkagépekkel, bérelt munkagépekkel, valamint munkagéppel rendelkező alvállalkozó bevonásával is.A kérdés szerinti esetben, a rendelkezésre álló információk alapján, nem lehet teljesen egyértelműen állást foglalni. Alapvetően az ajánlattevő és a munkagépeket rendelkezésre bocsátó vállalkozók közötti szerződésektől, az azokban foglalt szerződési tartalomtól függ, hogy a megkötött szerződések valóban gépbérletnek minősülnek-e vagy alvállalkozói közreműködésnek.Az egyértelmű elhatárolást a munkavégzés feltételei, illetve a felelősségi kérdések kapcsán lehet megtenni, a következők szerint:- amennyiben az ajánlattevő a gépet bérbe veszi (annak, hogy ez vezetővel vagy a nélkül történik, nincs különösebb jelentősége), előre meghatározott és a szerződésben rögzített bérleti díjat fizet, továbbá a bérbeadónak a közbeszerzési munkavégzéssel kapcsolatban semmilyen feladata és felelőssége nincs, akkor bérletről van szó - A) eset;- amennyiben az ajánlattevő és a vállalkozó közötti szerződés a vállalkozóra vonatkozóan tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatosan vállalkozói kötelezettségeket, felelősséget határoznak meg, akkor közbeszerzési szempontból alvállalkozói szerződésről lehet szó - B) eset.Fentiek alapján az A) esetben, azaz bérleti szerződés esetén, megítélésünk szerint, az ajánlattevő más szervezet erőforrására támaszkodik az alkalmassági feltételnek való megfelelés során. Ez esetben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, azaz a bérbeadót. Továbbá csatolni kell az ajánlatban (vagy a részvételi jelentkezésben) a kapacitásait rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3910
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Alvállalkozás a hírközlésben

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat - azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel - a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszból: […]hiszen a szolgáltatás fenntartásához szükséges infrastruktúra biztosítása általános kötelezettsége a szolgáltatónak, nem közvetlenül azért vonja be a JPE-t, hogy az adott szolgáltatónak képes legyen szolgáltatni. Mivel a törvény indokolása sajnálatos módon erre nem tér ki, így a továbbiakban érdemes a kérdésben is jelzett Eht. definícióját alapul venni, amely szerint kizárólagos jognak minősül az egyetlen vállalkozásnak jogszabályban vagy közigazgatási határozatban biztosított olyan jog, amely alapján kizárólag az ilyen joggal rendelkező vállalkozás végezheti az adott tevékenységet egy adott földrajzi területen belül.Az Eht. azonban a hírközlési szolgáltatások kapcsán nem szól kizárólagos jog biztosításáról, ezért érdemes visszatérni a Kbt.-hez. Mivel a JPE-k "kvázi kizárólagos" helyzetben vannak, ezért kell a hozzáférést biztosítaniuk, és nem akadályozni a többi szolgáltató tevékenységét.Erősíti érvünket a Kbt. 6. §-ának kizárólagos joggal kapcsolatos magyarázata, amely ugyan nem erre az esetre határozza meg a kizárólagos jog fogalmát, de nemcsak a jogszabályon alapuló feltételen, hanem hatóság által kiadott engedélyen és korlátozott számú vállalkozás jogosultságán alapul. A hírközlési tevékenység tipikusan ilyen, ezért lényeges megjegyezni, hogy a kizárólagos jog korlátozott számú vállalkozás kizárólagosságát is jelentheti a Kbt. szerint, nem csak egy kizárólagos jogosult létét, melyre az Eht. - elsősorban a referenciahasználat viszonylatában - utal.A Kbt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3019
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Közreműködés aránya alvállalkozás és közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Az új szabály szerint maximálisan milyen mértékű lehet az alvállalkozói közreműködés? A közös ajánlattételnél van-e közreműködési arány előírva?
Részlet a válaszból: […]értékének 25 százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni, akkor közös ajánlattevőként kell szerepeltetni. A közös ajánlattevőknél nincs meghatározva, hogy milyen lehet vagy milyen legyen a közreműködési arányuk. Az alvállalkozói közreműködés mértéke tehát nem haladhatja meg a 25 százalékot. Megszűnt ugyanakkor az alvállalkozók korábbiak szerinti differenciálása,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2944

5. találat: Alvállalkozó munkaerő-piaci képzéseknél

Kérdés: Munkaerő-piaci képzések esetén alvállalkozónak minősül-e az a közreműködő, aki csak termet, műhelyt ad bérbe (más tevékenységet nem folytat a képzésben), de a bérlemény ellenértéke meghaladja a közbeszerzés értékének 10 százalékát, illetőleg ha az oktatónak (természetes személy) fizetett előadói díj (kvázi munkabér) meghaladja a 10 százalékot?
Részlet a válaszból: […]§ 1. pontjának megfelelően az ajánlattevő, ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 647
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Alapanyaggyártók a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.
Részlet a válaszból: […]fővállalkozó, ha hasonlóan munkaruha-készítésről, akkor az 533. kérdésre adott válaszban leírtaknak megfelelően, szerepétől függően, általában nem minősül alvállalkozónak. A fővállalkozónak magának érdeke, hogy az alapanyag megfelelő legyen, így nem a két vállalkozónak kell megfelelnie a követelményeknek, hanem a megfelelő alapanyag beszerzését követően a fővállalkozónak kell az igények szerint szolgáltatnia. [Emlékeztetőül: a Kbt. 4. §-ának 2. pontja értelmében a közbeszerzési törvény alkalmazásában alvállalkozónak minősül az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve ha a szervezet (személy)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 629
Kapcsolódó tárgyszavak: ,