Iratbetekintés megtagadása
Kérdés
A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. április 9-én (169. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3387
[…] nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket – Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése.A hivatkozások az új Ptk. hatálybalépésével változtak, továbbá kiegészültek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. §-ának (3) bekezdésére utalással az alábbiak szerint.Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.A fenti 27. § (3) bekezdésének egy részét ismétli a Kbt., mely kiegészül a közérdekből nyilvános adat fogalmával, mely főszabályként nem tekinthető üzleti titoknak, kivéve ha nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna. Ez azonban nemcsak az ajánlatkérő, hanem az ajánlattevő vonatkozásában is korlátozhatja az adatok nyilvánosságra hozatalát.Összességében tehát az üzleti titok szabály figyelembevételével, az indokolásba történő betekintésre is lehetőség van. Korlátot a bírálóbizottsági jegyzőkönyvek jelentenek, melyekbe a 339/10, 532/10 egyesített ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága kimondta: "...fontos, hogy az ajánlatkérők ne tegyenek hozzáférhetővé olyan, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információkat, amelyek megismerése a verseny torzítására használható akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban. Másfelől mind jellegüknél fogva, mind a tárgybeli uniós jog rendszerére tekintettel a közbeszerzési eljárások alapja […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. április 9-én (169. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3387
[…] nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket – Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése.A hivatkozások az új Ptk. hatálybalépésével változtak, továbbá kiegészültek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. §-ának (3) bekezdésére utalással az alábbiak szerint.Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.A fenti 27. § (3) bekezdésének egy részét ismétli a Kbt., mely kiegészül a közérdekből nyilvános adat fogalmával, mely főszabályként nem tekinthető üzleti titoknak, kivéve ha nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna. Ez azonban nemcsak az ajánlatkérő, hanem az ajánlattevő vonatkozásában is korlátozhatja az adatok nyilvánosságra hozatalát.Összességében tehát az üzleti titok szabály figyelembevételével, az indokolásba történő betekintésre is lehetőség van. Korlátot a bírálóbizottsági jegyzőkönyvek jelentenek, melyekbe a 339/10, 532/10 egyesített ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága kimondta: "...fontos, hogy az ajánlatkérők ne tegyenek hozzáférhetővé olyan, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információkat, amelyek megismerése a verseny torzítására használható akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban. Másfelől mind jellegüknél fogva, mind a tárgybeli uniós jog rendszerére tekintettel a közbeszerzési eljárások alapja […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
