Jogorvoslati határidők értelmezése


Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. május 7-én (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3413

[…] az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő 15 napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek, és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok [31. § (1) bekezdés e) pont] Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban – amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján – való közzétételétől számított harmincadik napot – a)-e) pontok;– a (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni: a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését – a)-c) pontok;– ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (3) bekezdés szerinti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be;– a (3)–(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár;– a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről;– a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdése szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a (9) bekezdés, valamint a 152. § (4) bekezdés d) pontja nem alkalmazható. A minősített beszerzési eljárásban a kérelemre a 138. § (1) bekezdés h) pontját nem kell alkalmazni.A kérdés kapcsán előrebocsátjuk, hogy a fent hivatkozott, és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések ún. szubjektív és objektív jogorvoslati határidőket tartalmaznak.Szubjektív határidő vonatkozik a jogsértést követő jogorvoslati kezdeményezésre, amely– általános esetekben a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított 15 napon belül,– a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés tekintetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított 10 napon belül nyújtható be.Az objektív határidőt a 90 napos határidő jelenti, amelynek lényege, hogy a jogsértés megtörténtétől számított 90 napon túl jogorvoslati kérelmet előterjeszteni nem lehet. A (8) bekezdés rendelkezése szerint mind a szubjektív, mind az objektív határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, azaz kimentésnek nincs helye, a mulasztás nem igazolható.Nehézzé teszi ugyanakkor a határidők számítását a Kbt.-nek az a szabályozási megoldása, amely értelmező/kisegítő jelleggel megadja, hogy az egyes eljárási események/cselekmények tekintetében mely időpontot kell a jogsértés bekövetkezése és mely időpontot a jogsértés tudomásra jutása időpontjának tekinteni. Nézzük ezeket.A jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni az (5) bekezdés alapján az alábbi időpontokat:– eljárást megindító hirdetménnyel/felhívással vagy dokumentációval kapcsolatos jogsértés esetén a jogellenes tartalmú hirdetmény közzétételének, a közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának napját;– az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított 15. napot;– amennyiben az ajánlattevő iratbetekintést kért az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatban, akkor a megtekintett iratokban fellelt jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, feltéve hogy a kérelmező ajánlattevő az írásbeli összegezés kézhezvételét követő 15 napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál;– ha a kérelmező ajánlattevő a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kezdeményezett, és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.