Részekre bontás tilalma


Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. július 9-én (172. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3449

[…] Amennyiben csak adott rész, adott részszerződés értékét veszi figyelembe annak érdekében, hogy a közbeszerzést vagy az uniós eljárásrendben történő eljárás lefolytatását elkerülje, magatartása a részekre bontási tilalom szabályába ütközik, azaz jogsértő.A kérdés szerinti esetben az ajánlatkérő több ingatlanára kötne üzemeltetési szerződést, a szerződési tartalmak között lennének azonosságok és eltérések is.Megítélésünk szerint annak nincs jelentősége, hogy az ingatlanok "távol fekszenek egymástól", mert a szolgáltatási tartalom határozza meg ezt a kérdést.Jelen esetben mi úgy látjuk, hogy kétféle megközelítés alkalmazható.Az egyik megközelítés szerint az azonos szerződési tartalmakra, azonos szakterületi feladatokra – mint például fűtési és légtechnikai rendszerek karbantartása, felvonók karbantartása vagy rovarirtás – lehetne egy-egy szerződést kötni, amely azonban valamennyi ingatlanra vonatkozna. Így annyi szerződés jönne létre, ahány munkanem, azaz egymástól független szerződési tartalom meghatározható. Nyilvánvalóan önálló szerződést lehetne kötni például a felvonó karbantartásra vagy a rovarirtásra, és ez esetben a felvonó-karbantartási, illetve a rovarirtási szerződés értékét nem kellene együtt kezelni a becsült érték meghatározása szempontjából.A másik lehetséges megközelítés, hogy ingatlanonként köt üzemeltetési szerződést az ajánlatkérő, mégpedig olyan tartalommal, amely az adott ingatlan tekintetében releváns. Értelemszerűen, például ahol nincs lift az épületben, ott az üzemeltetési szerződés a felvonó-karbantartási feladatot nem tartalmazza.Ez esetben viszont valamennyi szerződés értékét a becsült érték szempontjából együtt kell kezelni, azaz a szerződések megköthetők ingatlanonként, de csak abban az eljárásrendben, amely az együttes értékük alapján megállapításra kerül. Mindez természetesen feltételezi azt, hogy a szerződéseket közel azonos időben kötik meg. Abban az esetben ugyanis, ha már vannak megkötött szerződések, azok értékét nem kell hozzászámítani a most megkötésre kerülő szerződések értékéhez a becsült érték megállapítása szempontjából.A […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.