Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. január 11-én (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3935

[…] meghatározott közszolgáltató tevékenységet folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre. A c) pont szerinti tevékenység a vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység.Azaz elvi értelemben a beszerzéseit valóban két csoportra kellene osztania, mely beszerzések vonatkozásában két értékhatárt kellene figyelembe vennie. Azonban az érintett beszerzési tárgy, amely az autóbusz-üzemeltetést jelenti, a Kbt. értelmében szolgáltatási koncessziónak minősül.A közbeszerzési törvény 8. §-ának (6) bekezdése alapján szolgáltatási koncesszió a törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (4) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását rendeli meg – azaz szolgáltatást rendel meg, amely árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan beszerzés, melynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről –, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.A (7) bekezdés szerint az (5)–(6) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha bizonytalan, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve felmerült költségei. A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán névleges vagy elhanyagolható. A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati kockázatból vagy e két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a koncessziós jogosult által nem befolyásolható tényezőkből eredő kockázatok vehetők figyelembe.Amennyiben a beszerzési tárgy szolgáltatási koncessziónak minősül, a koncessziók esetében alkalmazandó további kivételek között az alábbi, a kérdést érintő kivételt találjuk:A törvényt – szolgáltatási koncesszió esetén – nem kell alkalmazni a következő esetben sem: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése esetében – Kbt. 14. § (3) bekezdésének b) pontja.A kérdésben jelzett, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényre hivatkozik a Kbt. fentiekben ismertetett rendelkezése, ami egyben azt is jelenti, hogy annak ellenére, hogy a Kbt. szerint közszolgáltatásnak minősül a személyszállítási szolgáltatás üzemeltetése – mivel szolgáltatási koncesszió keretében kerül vélhetően beszerzésre –, így kivételnek tekinthető, azaz közbeszerzés lefolytatására nincs szükség. Közbeszerzés helyett a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény saját, a közlekedési szolgáltató kiválasztására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kérdésben is hivatkozott, a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (2) bekezdése egyértelműen alátámasztja a fentieket, hiszen egyértelművé teszi, hogy amennyiben a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió, úgy az érintett 23. § szerinti pályáztatási szabályokat kell alkalmazni. Itt azonban értékhatárt nem határoznak meg, azaz valójában nem közszolgáltatási tevékenység esetében az ajánlatkérőnek klasszikus ajánlatkérőként kell eljárnia a klasszikus […]