Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme
Kérdés
Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. augusztus 16-án (209. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4037
[…] dokumentumokat, a szerződéskötés engedélyezése iránti kérelmet, mint kellékhiányost, érdemi vizsgálatra alkalmatlant, hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül elutasítja."A fenti 156. § (1) bekezdésre utalás nem teljes körű, hiszen az első bekezdés az ideiglenes intézkedésre utal általános értelemben, míg a 156. § (4) bekezdés kifejezetten rögzíti, hogy szerződés megkötése engedélyezésére vonatkozó kezdeményezés csak az ajánlatkérő kérelmére történhet.A Kbt. 156. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.A (4) bekezdés szerint, ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (ideértve a nemzetgazdasági okot) védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket (nemzetgazdasági […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. augusztus 16-án (209. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4037
[…] dokumentumokat, a szerződéskötés engedélyezése iránti kérelmet, mint kellékhiányost, érdemi vizsgálatra alkalmatlant, hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül elutasítja."A fenti 156. § (1) bekezdésre utalás nem teljes körű, hiszen az első bekezdés az ideiglenes intézkedésre utal általános értelemben, míg a 156. § (4) bekezdés kifejezetten rögzíti, hogy szerződés megkötése engedélyezésére vonatkozó kezdeményezés csak az ajánlatkérő kérelmére történhet.A Kbt. 156. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.A (4) bekezdés szerint, ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (ideértve a nemzetgazdasági okot) védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket (nemzetgazdasági […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
