Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. november 10-én (260. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4807

[…] kapcsolódó bírói gyakorlat tükrében ez a képviseleti jog létesítésének akár jogszerű módja is lehetne, hiszen a Legfelsőbb Bíróság BDT 2009/2023. szám alatt közzétett, ma is irányadó eseti döntése szerint a gazdálkodó szervezet képviselőjétől származó meghatalmazás alapján ügyleti képviseleti joggal munkaviszonyban álló alkalmazott is rendelkezhet, és ezt a munkaköri leírás is tartalmazhatja. A cégbíróságok következetes gyakorlata szerint még a munkavállalói minőség sem feltétlenül követelmény, hiszen például a gazdasági társaság vezető tisztségviselője a céggel jogviszonyban nem álló harmadik személynek is adhat eseti meghatalmazást bizonyos ügyletek megkötése céljából. A kommentárok is megerősítik, hogy a Ptk. jogi személyekkel foglalkozó könyve nem tesz említést a képviselet olyan típusairól, amelyek nem a jogi személy sajátosságaihoz kapcsolódnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jogi személy esetében kizárt lenne például az egyszerű eseti vagy ügyleti meghatalmazáson alapuló képviseleti jog létesítése. Ez a fajta képviseleti jog azonban nagy valószínűséggel nem lesz alkalmas arra, hogy a közbeszerzési eljárásban is betöltse rendeltetését, hiszen ott szigorúbb szabályok érvényesülnek, és az ajánlatkérők többsége a polgári joganyagba ágyazott társasági jogi könyv rendelkezései­re – ideértve a helyettesítés lehetséges módozatait is – egyfajta lex specialisként tekint a kötelmi jog általános részéhez képest. Ebből következően a közbeszerzési eljárás során a helyettesítés legkevésbé kockázatos módja a legfőbb szerv által kinevezett cégvezető, vagy pedig a vezető tisztségviselő által az ügyek meghatározott csoportjára nézve képviseleti joggal felruházott legalább két munkavállaló. Természetesen olyan hibrid megoldások is elképzelhetők, hogy a cégvezető és egy munkavállaló kap együttes cégjegyzési jogot, erről azonban – a cégvezető érintettsége miatt – egyedül a gazdasági társaság legfőbb szerve dönthet, így elvész az az előny, hogy a vezető tisztségviselő gyorsan és saját hatáskörben gondoskodhat helyettesről. A Ptk. ismeri ugyan azt a lehetőséget is, hogy a legfőbb szerv elvi felhatalmazást ad a vezető tisztségviselőnek arra, hogy szükség esetén maga nevezzen ki cégvezetőt, ez azonban kizárólag a telephely vagy fióktelep irányításával megbízott ún. korlátozott hatáskörű cégvezetőre vonatkozik, vagyis a közbeszerzési eljárás során […]