Szerződések leválaszthatóságának értelmezése
Kérdés
Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. december 15-én (261. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4822
[…] értékhatárt elérő értékű közbeszerzések esetében alkalmazható.A Kbt. 19. § (5) bekezdése arra nézve ad iránymutatást, hogy a leválasztott részek tekintetében a nemzeti eljárásrendben szabályozott, a Kbt. 111. §-ában írt kivételek alkalmazásának nincs helye. A Kbt. alapelvei természetesen a leválasztott szerződések becsült értékének meghatározása során is szem előtt tartandók. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy amennyiben valamely közbeszerzés keretében 20%-ot meg nem haladó értékű, tárgyukat tekintve elkülöníthető beszerzések merülnek fel, úgy alkalmazható ugyan a Kbt. 19. § (4) bekezdése, ám az ajánlatkérő magatartása nem irányulhat az egyes részek közötti összefüggés miatt egyértelműen egységesnek minősülő közbeszerzés mesterséges és a jogalkotói szándékkal ellentétes szétdarabolására. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója szerint az ajánlatkérőnek a tárgy szerint leválasztott szerződések becsült értékét kell először meghatároznia, nem pedig az eljárási rezsimhez igazítania a becsült értéket. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a szabályszerűen leválasztott kis értékű közbeszerzésekre nézve a nemzeti eljárásrendben alkalmazandó eljárási szabályokat a leválasztott rész önmagában vett becsült értéke alapján kell megválasztani. A részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályokat természetesen a nemzeti rezsimbe tartozó beszerzések esetében is alkalmazni kell, vagyis az egyes beszerzések becsült értékének meghatározásakor sem szabad figyelmen kívül hagyni őket. Amennyiben az ajánlatkérő az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szerződéséről több olyan részt is leválaszt, amelyeknek önmagukban vett becsült értéke nem éri el építési beruházás esetén a háromszázmillió forintot, akkor ezek becsült értékét össze kell vonnia, és a Kbt. 115. §-a szerinti eljárástípust nem alkalmazhatja, a nemzeti eljárásrendbe tartozó összes többi eljárástípus ugyanakkor szabadon rendelkezésére áll valamennyi leválasztott beszerzés esetében.Az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések vonatkozásában külön kiemelendő, hogy az ajánlatkérőnek […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. december 15-én (261. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4822
[…] értékhatárt elérő értékű közbeszerzések esetében alkalmazható.A Kbt. 19. § (5) bekezdése arra nézve ad iránymutatást, hogy a leválasztott részek tekintetében a nemzeti eljárásrendben szabályozott, a Kbt. 111. §-ában írt kivételek alkalmazásának nincs helye. A Kbt. alapelvei természetesen a leválasztott szerződések becsült értékének meghatározása során is szem előtt tartandók. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy amennyiben valamely közbeszerzés keretében 20%-ot meg nem haladó értékű, tárgyukat tekintve elkülöníthető beszerzések merülnek fel, úgy alkalmazható ugyan a Kbt. 19. § (4) bekezdése, ám az ajánlatkérő magatartása nem irányulhat az egyes részek közötti összefüggés miatt egyértelműen egységesnek minősülő közbeszerzés mesterséges és a jogalkotói szándékkal ellentétes szétdarabolására. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója szerint az ajánlatkérőnek a tárgy szerint leválasztott szerződések becsült értékét kell először meghatároznia, nem pedig az eljárási rezsimhez igazítania a becsült értéket. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a szabályszerűen leválasztott kis értékű közbeszerzésekre nézve a nemzeti eljárásrendben alkalmazandó eljárási szabályokat a leválasztott rész önmagában vett becsült értéke alapján kell megválasztani. A részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályokat természetesen a nemzeti rezsimbe tartozó beszerzések esetében is alkalmazni kell, vagyis az egyes beszerzések becsült értékének meghatározásakor sem szabad figyelmen kívül hagyni őket. Amennyiben az ajánlatkérő az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szerződéséről több olyan részt is leválaszt, amelyeknek önmagukban vett becsült értéke nem éri el építési beruházás esetén a háromszázmillió forintot, akkor ezek becsült értékét össze kell vonnia, és a Kbt. 115. §-a szerinti eljárástípust nem alkalmazhatja, a nemzeti eljárásrendbe tartozó összes többi eljárástípus ugyanakkor szabadon rendelkezésére áll valamennyi leválasztott beszerzés esetében.Az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzések vonatkozásában külön kiemelendő, hogy az ajánlatkérőnek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
