Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. január 12-én (262. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4831

[…] az ajánlatkérő fenti álláspontját, mivel a közbeszerzési eljárás megindításának napján, 2020. november 4-én lépett hatályba a 478/2020. kormányrendelet, amellyel a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki, és ezzel együtt a 2020. november 11. napján hatályba lépett 484/2020. kormányrendelettel további védelmi intézkedéseket vezetett be.A döntés során az előbbi két jogszabály is azt mutatja, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása idején rendkívül súlyos volt a járványhelyzet Magyarországon, a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet. Többek között életbe lépett a kijárási tilalom, az ingyenes parkolás, bezártak a szórakozóhelyek, és jelentősen szigorodtak a maszkviselés szabályai, mely körülményekről a Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő akkor is értesült a napi híradásokból, ha nem követte nyomon a hatályos jogszabályi környezet változását. Továbbá ebben az időszakban a koronavírus-világjárvány második hulláma érte el Magyarországot, amely 2020 nyarának közepétől 2021. február közepéig tartott. Ebben az időszakban mindkét, a szerződésmódosításban érintett fél részéről ismertek voltak az e helyzetből adódható lehetséges következmények, illetve a napi megbetegedések számát ismerve azzal a körülménnyel is számolniuk kellett a feleknek, hogy a szerződés teljesítésében részt vevők bármelyike megfertőződhet.Sőt a járványügyi hatóságok 2021 februárjától folyamatosan arról tájékoztatták a lakosságot, hogy a napi esetszámok növekedni fognak, tavasszal újabb tetőzés várható. Ennek megfelelően a korlátozások 2021. március közepéig meghosszabbításra kerültek.A fenti érvek támasztják alá, hogy az ajánlatkérő miért nem hivatkozhat alappal arra, hogy a szerződés módosítását indokló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről nem volt tudomása, és arra a legnagyobb gondosság mellett a beszerzés körülményeinek ismeretében nem is számíthatott. Az ajánlatkérőnek a fenti körülményeket figyelembe véve számolnia kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés teljesítése közben nagy valószínűséggel lebetegedhet a kérelmezett egy vagy több munkavállalója.A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását a Bizottság (2020/C 108 I/01) közleményére, vagy az orvosi kezelésre szoruló Covid-19-betegek számának emelkedésére. A jogorvoslati fórum szerint ebből logikusan szintén csak azt a megállapítást lehet levonni, hogy az ajánlatkérőnek kellően gondos eljárás esetén számolnia kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy az alkalmazottak bármelyike megfertőződhet koronavírussal.Nem foghat tehát helyt az ajánlatkérő arra vonatkozó előadása sem, miszerint a koronavírus-járvány 2021. tavaszi felfutása, az újabb mutációk megjelenése, valamint a változó kormányzati intézkedések olyan külső körülmények, amelyekkel sem az ajánlatkérő, sem az eljárásban ajánlatot adó három vállalkozó nem számolhatott előre az ajánlattétel időpontjában. A Döntőbizottság kifogásolja ugyanakkor, hogy a szerződés módosítása jogszerűségének megítélésénél csak azok az indokok vizsgálhatók, amelyeket az ajánlatkérő a szerződésmódosítás indokaként közzétett hirdetményben megjelölt. Mivel az ajánlatkérő a szerződésmódosításról szóló hirdetményben nem a fenti körülményekre hivatkozott, hanem arra, hogy a gyártásban részt vevő egyik alkalmazott koronavírustesztje pozitív lett, emiatt az ott munkát végző munkacsoport – a kérelmezett engedélyét követően – önkéntes karanténba vonult 10 napra. Ennek következtében pedig feltorlódás alakult ki a többi megrendelésnél is, jelentős csúszást okozva a teljesítésben."A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő 409/2020. (VIII. 30.) Korm. rendeletre való hivatkozását sem. Ebben a Korm. rendeletben a jogalkotó egyértelműen meghatározta a kontaktszeméllyé nyilvánítás feltételeit, melyek közül az egyik az, hogy kizárólag a járványügyi hatóság rendelkezik jogkörrel arra, hogy olyan személyt, aki Covid-19-betegségben szenvedő személlyel érintkezett, de nem mutatja a Covid-19-betegség tüneteit, kontaktszeméllyé nyilvánítsa. Ebből következően nem foghat helyt az ajánlatkérő azon előadása, hogy a kérelmezett jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor maga engedélyezte […]