Eljárás kivételi körök átfedése esetén
Kérdés
A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. június 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4919
[…] azzal, hogy a nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell – c) pont.A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mely esetben alkalmazandó a w) pont. Amennyiben az ajánlatkérő köteles az alábbi, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő egyes beszerzések sajátos szabályairól szóló 105/2022. kormányrendelet szerint eljárni, úgy nem hivatkozhat az e) pontra, hanem kifejezetten a kormányrendelet szabályait kell figyelembe vennie.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő beszerzés (a továbbiakban: beszerzés) megvalósítása során a rendelet szerinti sajátos beszerzési szabályokat alkalmazza.A (2) bekezdés szerint a rendelet alkalmazásában beszerzésnek minősül– a menedékjogról szóló törvény szerinti ideiglenes védelemre jogosult személy, valamint– az ukrajnai háborús események kapcsán 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkezett, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár – a) és b) pontokelhelyezésével, ellátásával, illetve a velük kapcsolatos egyéb körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő, vagy a velük kapcsolatos egyéb körülmények kezelését irányító állami szerv e rendelet szerinti hatékony feladatellátását szolgáló beszerzés.Amennyiben az e) pont jogalapját vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy a humanitárius projektek célja széleskörűbb a törvénymódosítás indokolása szerint, mely az e) pontot beemelte. A törvény alapvető és legfontosabb célja, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi Magyarország részéről ODA, azaz hivatalos fejlesztési támogatás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban, és ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési (továbbiakban: NEFE) és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel. Cél továbbá, hogy a szabályozás megfeleljen a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény elfogadása óta végbement, a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltozásoknak.Az Országgyűlés 2014. december 14-én fogadta el a 2014. évi XC. törvényt, amely 2015. július 1-jén lépett hatályba. A 2014. évi XC. törvény (továbbiakban NEFE törvény) 1. § 5. pontja és 5. § (1) bekezdése alapján:– nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben;– a nemzetközi […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. június 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4919
[…] azzal, hogy a nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell – c) pont.A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mely esetben alkalmazandó a w) pont. Amennyiben az ajánlatkérő köteles az alábbi, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő egyes beszerzések sajátos szabályairól szóló 105/2022. kormányrendelet szerint eljárni, úgy nem hivatkozhat az e) pontra, hanem kifejezetten a kormányrendelet szabályait kell figyelembe vennie.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő beszerzés (a továbbiakban: beszerzés) megvalósítása során a rendelet szerinti sajátos beszerzési szabályokat alkalmazza.A (2) bekezdés szerint a rendelet alkalmazásában beszerzésnek minősül– a menedékjogról szóló törvény szerinti ideiglenes védelemre jogosult személy, valamint– az ukrajnai háborús események kapcsán 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkezett, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár – a) és b) pontokelhelyezésével, ellátásával, illetve a velük kapcsolatos egyéb körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő, vagy a velük kapcsolatos egyéb körülmények kezelését irányító állami szerv e rendelet szerinti hatékony feladatellátását szolgáló beszerzés.Amennyiben az e) pont jogalapját vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy a humanitárius projektek célja széleskörűbb a törvénymódosítás indokolása szerint, mely az e) pontot beemelte. A törvény alapvető és legfontosabb célja, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi Magyarország részéről ODA, azaz hivatalos fejlesztési támogatás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban, és ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési (továbbiakban: NEFE) és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel. Cél továbbá, hogy a szabályozás megfeleljen a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény elfogadása óta végbement, a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltozásoknak.Az Országgyűlés 2014. december 14-én fogadta el a 2014. évi XC. törvényt, amely 2015. július 1-jén lépett hatályba. A 2014. évi XC. törvény (továbbiakban NEFE törvény) 1. § 5. pontja és 5. § (1) bekezdése alapján:– nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben;– a nemzetközi […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
