In-house szerződés módosítása
Kérdés
Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. március 8-án (276. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5067
[…] ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;i) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;j) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról..."A Kbt. kivételi köre egyértelműen kiemeli a fenti szerződéseket a törvény hatálya alól, ami azt jeleni, hogy a szerződésmódosítási szabályok ezekre a szerződésekre nem vonatkoznak, gondolunk itt például a Kbt. 141. § de minimis (2) bekezdésére, vagy a (4) bekezdés korlátaira a szerződés módosításának mértékével kapcsolatban. Ha azonban a felek a módosítás körében érintik a kivételi kör értelmezését, például beemelik a szerződésbe az i) és j) pontok esetében az új magántulajdonost, vagy a kontrollt éves riportolási kötelezettséggel helyettesítik mindenféle visszajelzés nélkül, úgy az in-house szerződés módosítása nyomán valójában az in-house jogalap fog "eltűnni". Ezért a teljes körű válasz érdekében szükséges finomítani a Kbt. kivételi köre vonatkozásában a nemleges választ, és felhívni a figyelmet arra, hogy csak abban a formában fogadható el a szerződésmódosítás, amennyiben az in-house feltételrendszer nem változik, és a jogalapok tartalmát a módosítás nem érinti.A kérdés második fele, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósítására kötött […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. március 8-án (276. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5067
[…] ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;i) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;j) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról..."A Kbt. kivételi köre egyértelműen kiemeli a fenti szerződéseket a törvény hatálya alól, ami azt jeleni, hogy a szerződésmódosítási szabályok ezekre a szerződésekre nem vonatkoznak, gondolunk itt például a Kbt. 141. § de minimis (2) bekezdésére, vagy a (4) bekezdés korlátaira a szerződés módosításának mértékével kapcsolatban. Ha azonban a felek a módosítás körében érintik a kivételi kör értelmezését, például beemelik a szerződésbe az i) és j) pontok esetében az új magántulajdonost, vagy a kontrollt éves riportolási kötelezettséggel helyettesítik mindenféle visszajelzés nélkül, úgy az in-house szerződés módosítása nyomán valójában az in-house jogalap fog "eltűnni". Ezért a teljes körű válasz érdekében szükséges finomítani a Kbt. kivételi köre vonatkozásában a nemleges választ, és felhívni a figyelmet arra, hogy csak abban a formában fogadható el a szerződésmódosítás, amennyiben az in-house feltételrendszer nem változik, és a jogalapok tartalmát a módosítás nem érinti.A kérdés második fele, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósítására kötött […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
