Szerződéskötési határidő
Kérdés
Nyertesként hirdettek ki bennünket egy uniós közbeszerzési eljárásban, 2 évre szóló ütemezett szállítási szerződést nyertünk el. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, információkat. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződést 30 napon belül kell megkötni, de az ajánlatkérő illetékes vezetőjének szabadsága miatt a szerződést még nem írtuk alá. Az aláírás késedelme miatt érvényes lesz-e a szerződés? Az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt 1. részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. október 11-én (283. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5187
[…] esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig."A hivatkozott rendelkezés szerint az eljárás eredményeként létrejövő szerződést az ajánlati kötöttség ideje alatt, azaz az írásbeli összegezés megküldésétől számított – jelen esetben – 30 napon kötelesek megkötni a felek. Ez a határidő nem hosszabbítható meg, és a kötelezettség alól nem mentesít az ajánlatkérő vezetőjének esetleges akadályoztatása sem, szabadság esetén pl. meghatalmazással lehet rendelkezni arról, hogy ki jogosult aláírni a szerződést az ajánlatkérő nevében.A szerződés későbbi aláírás esetén is létre fog jönni, a késedelem miatt alaki hibás lesz, de ez az érvényességét nem befolyásolja. A határidő lejártát követően az ajánlattevő akár meg is tagadhatja a szerződés aláírását, és ez esetben nem követ el jogsértést, hiszen a törvényi szabályokat nem az ajánlattevő, hanem az ajánlatkérő nem tartotta be.A második kérdés kapcsán – a fentiekre is tekintettel – azt kell rögzíteni, hogy az ajánlati kötöttség lejártát követően az ajánlattevőt nem köti az ajánlata, azaz már nem lenne köteles az ajánlat tartalma, az ajánlatban tett vállalások szerint szerződni. Teljesen életszerű, ha az ajánlattevő arra hivatkozva, hogy a szerződés később kerül megkötésre, jelzi, hogy az 1. részteljesítési határidőt nem fogja tudni tartani, és emiatt szerződésmódosítást kezdeményez.Arra azonban felhívjuk a figyelmet, ha az ajánlattevő a szerződést a tényleges aláírási időponttól eltérően az eredeti – szerződéskötési határidőben történő – keltezéssel aláírja, utóbb nem hivatkozhat ennek késedelmére, illetve erre hivatkozással nem kezdeményezhet szerződésmódosítást.Az esetleges szerződésmódosítást a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglaltakra lehet alapozni az alábbiak szerint azzal, hogy a módosítás nem lényeges."Kbt. 141. § (6) A (2) […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. október 11-én (283. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5187
[…] esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig."A hivatkozott rendelkezés szerint az eljárás eredményeként létrejövő szerződést az ajánlati kötöttség ideje alatt, azaz az írásbeli összegezés megküldésétől számított – jelen esetben – 30 napon kötelesek megkötni a felek. Ez a határidő nem hosszabbítható meg, és a kötelezettség alól nem mentesít az ajánlatkérő vezetőjének esetleges akadályoztatása sem, szabadság esetén pl. meghatalmazással lehet rendelkezni arról, hogy ki jogosult aláírni a szerződést az ajánlatkérő nevében.A szerződés későbbi aláírás esetén is létre fog jönni, a késedelem miatt alaki hibás lesz, de ez az érvényességét nem befolyásolja. A határidő lejártát követően az ajánlattevő akár meg is tagadhatja a szerződés aláírását, és ez esetben nem követ el jogsértést, hiszen a törvényi szabályokat nem az ajánlattevő, hanem az ajánlatkérő nem tartotta be.A második kérdés kapcsán – a fentiekre is tekintettel – azt kell rögzíteni, hogy az ajánlati kötöttség lejártát követően az ajánlattevőt nem köti az ajánlata, azaz már nem lenne köteles az ajánlat tartalma, az ajánlatban tett vállalások szerint szerződni. Teljesen életszerű, ha az ajánlattevő arra hivatkozva, hogy a szerződés később kerül megkötésre, jelzi, hogy az 1. részteljesítési határidőt nem fogja tudni tartani, és emiatt szerződésmódosítást kezdeményez.Arra azonban felhívjuk a figyelmet, ha az ajánlattevő a szerződést a tényleges aláírási időponttól eltérően az eredeti – szerződéskötési határidőben történő – keltezéssel aláírja, utóbb nem hivatkozhat ennek késedelmére, illetve erre hivatkozással nem kezdeményezhet szerződésmódosítást.Az esetleges szerződésmódosítást a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglaltakra lehet alapozni az alábbiak szerint azzal, hogy a módosítás nem lényeges."Kbt. 141. § (6) A (2) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
