Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. október 9-én (295. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5357

[…] kivétellel, mint például a szándékosan okozott, az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés – a szerződésszegő fél akkor mentesülhet, ha a szerződésszegésért nem felelős, a szerződésszegését képes kimenteni (Ptk. 6:142. §). Erre jó példák a késedelmi kötbér megfizetésére vonatkozó szabályok: „Ptk. 6:186. § [Kötbér] … Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.”A gyakorlatban alkalmazott vis maior olyan rendkívüli körülményre vonatkozik, amikor az adott szerződő fél nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, mert egy (vagy több) ellenőrzési körén kívül eső rendkívüli körülmény befolyásolja, gátolja a szerződésszerű magatartás gyakorlását; ez a körülmény elháríthatatlan és előre nem látható volt, a szerződő fél pedig elvárható gondossággal járt el. A vis maior jogintézmény, így szó szerint nem található a Ptk.-ban, ezért az alkalmazását illetően a szerződéses rendelkezések számítanak, illetve az ítélkezési gyakorlat alakítja a jogintézmény tartalmát. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a szerződő felek milyen feltételek mentén tették lehetővé a vis maiorra való hivatkozást.A vis maior jogintézménye a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés egyik esetét jelenti, így például nem kell kötbért vagy kártérítést fizetni az ajánlatkérő részére, ha az ajánlattevő sikeresen tudott rá hivatkozni. A felelősség és a jogkövetkezmények alóli sikeres mentesülés azonban nem teszi meg nem történtté a szerződésszegést, amely tényszerűen bekövetkezett (a kérdésben foglalt eset: késedelmes teljesítés; a szerződésben szerepelt egy teljesítési határidő, amely eltelt anélkül, hogy a teljesítés megtörtént volna); és ami a legfontosabb, nem változtatja meg a közbeszerzési szerződés tartalmát, így pl. nem módosítja a teljesítési határidőt.A referencia a szerződés teljesítésére való műszaki alkalmassági követelmények közé tartozik, a szerződés teljesítéséhez szükség szaktudás, szakmai tapasztalat meglétét vizsgálja, amelynek részét képezi annak vizsgálata is, hogy a korábbi szerződés teljesítése szerződésszerű volt. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (2)–(3) bekezdése alapján a referenciaigazolás kötelező tartalmi eleme az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően […]