Kapacitást biztosító szervezet cseréje
Kérdés
Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. november 6-án (296. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5378
[…] biztosítható, ha a kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a Kbt. 63. §-a szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, kivéve, ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen. Láthatjuk, hogy a Kbt. az Irányelv 63. cikkének második fordulatát („illetve amelynek esetében fennáll valamelyik kötelező kizárási ok”) szabályozza.A Kbt. még egy cserelehetőségről rendelkezik egyértelműen. A Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján az értékelési szempontként bemutatni kért szakemberek személye vagy a kizáró ok miatt [Kbt. 71. § (4) bekezdés] változhat, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben. Az értékelési szempontként megjelölt szakemberek esetében tehát megjelenik az Irányelv 63. cikkének első fordulata is (amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak).Viszont egyértelmű szabályozás nélkül maradt, hogy ezeken az eseteken túl (pl. referenciát biztosító kapacitás) az alkalmassági követelménynek egyszerűen csak nem (és hiánypótlás után sem) megfelelő kapacitást biztosító szervezet korlátok nélkül lecserélhető-e oly módon, hogy az ajánlattevő másik kapacitást biztosító szervezetet jelöl meg.Ez a kérdés különösen a kétlépcsős bírálat tükrében lényeges, ahol a részvételre jelentkező és az ajánlattevő első lépcsőben nyilatkozik az alkalmassági követelménynek való megfelelésről, majd a második lépcsőben igazolja az alkalmasságát. Így az alkalmassági követelménynek való megfelelési nyilatkozatot követő felismerés, miszerint a kapacitást biztosító szervezet mégsem felel meg az alkalmassági követelménynek, és ezért új szervezet bevonása szükséges, felveti a kettős hiánypótlás tilalma és a hamis nyilatkozatot kizáró ok kérdéskörét. Mindezt súlyosbítják a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási korlátok, amelyek között ott szerepel az alapelvek sérelme.A Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiból (lásd pl. D.512/20/2017.) és a Közbeszerzési Hatóság különböző útmutatóiból (pl. hiánypótlással, az alkalmassági követelményekkel, az alvállalkozókkal kapcsolatos útmutatókból) az alábbi megközelítés olvasható ki.A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján lehetséges új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében, az ajánlatkérő az új gazdasági szereplőre vonatkozó hiánypótlást korlátozhatja csak a közbeszerzési dokumentumokban, hogy mely esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást az újonnan megnevezett gazdasági szereplővel kapcsolatban. A Kbt. nem tartalmaz korlátozó rendelkezéseket, hogy az ajánlattevő részéről „új gazdasági szereplő” bevonásának lehetősége hiánypótlás keretében egy adott szerepkör (pl. kapacitást biztosító szervezet, alvállalkozó) vonatkozásában kizárt. Mivel az új kapacitást biztosító szervezet új gazdasági szereplőnek minősül, ezért a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján a hiánypótlás során mind a meglévő, az alkalmassági követelménynek nem megfelelő kapacitást biztosító szervezet cseréje, mind az újonnan történő bevonás (az alkalmassági követelménynek nem megfelelő ajánlattevő helyetti megfelelés) lehetséges.A D.512/20/2017. számú döntésből az is kiolvasható, hogy az új kapacitást biztosító szervezet bevonása nem sérti az ajánlati kötöttség elvét, mivel maga a kapacitást biztosító szervezet nem minősül olyan tartalmi megajánlásnak, amely a Kbt. 71. § (8) bekezdés alapján ne lenne hiánypótolható, hiszen alkalmassági követelményhez kapcsolódik. A döntés az alapelvi sérelem lehetőségét nem tárgyalja.A kétlépcsős bírálattal összefüggésben kifejtett hamis nyilatkozat eshetősége kapcsán pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy nem minősül hamis nyilatkozatnak, ha az alkalmasságnak való megfelelési nyilatkozat megtételét követően az ajánlattevő végül úgy felel meg az alkalmassági követelménynek, hogy a hiánypótlás során új kapacitást biztosító szervezetet jelöl meg, mert az igazolási kötelezettségnek végső soron eleget tett.Az alkalmassági követelménynek nem megfelelő kapacitást biztosító szervezet cseréjének lehetősége viszont a szabályozási sajátosságok miatt függ az eljárási típustól, nevezetesen egyszakaszos vagy kétszakaszos eljárást folytat le az ajánlatkérő.A két szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. A közbeszerzési eljárás második, ajánlattételi […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*