Aránytalanul alacsony ár új szabályai
Kérdés
A Kbt. egyik módosítása érinti a Kbt. 72. § szerinti, az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Jól értelmezzük, hogy ezután bármilyen árelemre rá lehet kérdezni, ha aránytalanul alacsonynak tartjuk azt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. január 8-án (298. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5408
[…] lehet egy belső ár- vagy költségelemre rákérdezni, ha az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség aránytalanul alacsony, és ezért az ajánlatkérő árindokolást kér. Ezzel szemben a módosítás már nem korlátozza a vizsgálatot az értékelési szempontra. Ennek megfelelően az ajánlatkérő az ajánlatban szereplő valamennyi ár vagy költség tekintetében elvégzi a vizsgálatot, és mérlegeli az adott ár vagy költség mértékének realitását. A vizsgálat lényege az ajánlatban szereplő ár vagy költség az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz való viszonyítás, azaz az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy az adott ár- vagy költségelem az adott beszerzéshez viszonyítva aránytalanul alacsony-e.A módosítás várhatóan kezeli azt a joggyakorlatban már régóta fennálló jelenséget, hogy az ajánlatban szereplő egyik ár- vagy költségelem aránytalanul alacsony az ajánlatkérő véleménye szerint, de nem lehetett indokolást kérni, ha az értékelési szempontot képező ár vagy költség viszont nem volt aránytalanul alacsony.A másik lényeges különbség a két szabályozás között, hogy a módosító rendelkezésben megjelenik az európai ítélkezési gyakorlatban kifejtett lépéssorozat, miszerint az ajánlatkérő először vizsgálódik, majd a vizsgálat alapján felmerül benne egy gyanú, az ajánlatkérő rákérdez, majd a kapott válasz alapján dönt. A jelenleg hatályos szabályok abból indulnak ki, hogy valamely ár vagy költség aránytalanul alacsony, azaz a szabályozás tényként kezeli a vizsgálat eredményét. A módosító szabály viszont már úgy fogalmaz, hogy az adott ár vagy költség a beszerzés tárgyához képest aránytalanul alacsonynak látszik, azaz úgy tűnik, hogy aránytalanul alacsony. Már nem szükséges a tény, elég a látszat. Ez a megfogalmazás jobban tükrözi az aránytalanul alacsony ár jogintézmény lényegét, nevezetesen az ajánlatkérő egy feltételezéssel él egy árat vagy költséget illetően, amelyre indokolást kér, és amelyet az ajánlattevő megindokolhat.Mivel az új szabályozás alapján bármely aránytalanul alacsonynak látszó ár- vagy költségelemre indokolást lehet kérni, a joggyakorlatban az arányosság elve nagy szerepet fog kapni. Ez különösen az olyan összetett beszerzések esetében válik majd lényeges kérdéssé, ahol több száz, adott esetben több ezer költségvetési sorból tevődik össze az ajánlat, és abból az ajánlatkérő egyetlen elemet kíván vizsgálni. A módosított rendelkezés ugyanis már nem tartalmazza a „lényeges ajánlati elem” kitételt (itt a lényegesség a kulcskérdés), amely arra a téves következtetésre vezethet, hogy valóban bármely, lényeges vagy lényegtelen […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. január 8-án (298. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5408
[…] lehet egy belső ár- vagy költségelemre rákérdezni, ha az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség aránytalanul alacsony, és ezért az ajánlatkérő árindokolást kér. Ezzel szemben a módosítás már nem korlátozza a vizsgálatot az értékelési szempontra. Ennek megfelelően az ajánlatkérő az ajánlatban szereplő valamennyi ár vagy költség tekintetében elvégzi a vizsgálatot, és mérlegeli az adott ár vagy költség mértékének realitását. A vizsgálat lényege az ajánlatban szereplő ár vagy költség az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz való viszonyítás, azaz az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy az adott ár- vagy költségelem az adott beszerzéshez viszonyítva aránytalanul alacsony-e.A módosítás várhatóan kezeli azt a joggyakorlatban már régóta fennálló jelenséget, hogy az ajánlatban szereplő egyik ár- vagy költségelem aránytalanul alacsony az ajánlatkérő véleménye szerint, de nem lehetett indokolást kérni, ha az értékelési szempontot képező ár vagy költség viszont nem volt aránytalanul alacsony.A másik lényeges különbség a két szabályozás között, hogy a módosító rendelkezésben megjelenik az európai ítélkezési gyakorlatban kifejtett lépéssorozat, miszerint az ajánlatkérő először vizsgálódik, majd a vizsgálat alapján felmerül benne egy gyanú, az ajánlatkérő rákérdez, majd a kapott válasz alapján dönt. A jelenleg hatályos szabályok abból indulnak ki, hogy valamely ár vagy költség aránytalanul alacsony, azaz a szabályozás tényként kezeli a vizsgálat eredményét. A módosító szabály viszont már úgy fogalmaz, hogy az adott ár vagy költség a beszerzés tárgyához képest aránytalanul alacsonynak látszik, azaz úgy tűnik, hogy aránytalanul alacsony. Már nem szükséges a tény, elég a látszat. Ez a megfogalmazás jobban tükrözi az aránytalanul alacsony ár jogintézmény lényegét, nevezetesen az ajánlatkérő egy feltételezéssel él egy árat vagy költséget illetően, amelyre indokolást kér, és amelyet az ajánlattevő megindokolhat.Mivel az új szabályozás alapján bármely aránytalanul alacsonynak látszó ár- vagy költségelemre indokolást lehet kérni, a joggyakorlatban az arányosság elve nagy szerepet fog kapni. Ez különösen az olyan összetett beszerzések esetében válik majd lényeges kérdéssé, ahol több száz, adott esetben több ezer költségvetési sorból tevődik össze az ajánlat, és abból az ajánlatkérő egyetlen elemet kíván vizsgálni. A módosított rendelkezés ugyanis már nem tartalmazza a „lényeges ajánlati elem” kitételt (itt a lényegesség a kulcskérdés), amely arra a téves következtetésre vezethet, hogy valóban bármely, lényeges vagy lényegtelen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
