Választható kizáró okok ellenőrzése
Kérdés
Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. augusztus 12-én (317. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5674
[…] ajánlattevő fél magatartása véleményes kérdések, míg az alvállalkozónak történő kifizetést nagyon pontosan kell tudni igazolni, azaz mindenképpen vizsgálatot igényel mindegyik kizáró ok eldöntése.A választható kizáró okok vizsgálatánál főszabály, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet értelmében az ajánlattevő az EEKD-ban vagy egyéb nyilatkozatban köteles nyilatkozni, amennyiben az a) és b) pont hatálya alá esik. Ugyanakkor a jogszabályi rendelkezés a teljes 63. § vonatkozásában lehetővé teszi az öntisztázást, és egyben kötelezővé is teszi a nyilatkozattételt a kizáró okról és az öntisztázásról minden 63. § szerinti kizáró ok esetében.Az igazolások vonatkozásában az a), b) és d) pont tekintetében az EEKD ellenőrzi az ajánlatkérő, míg a c) pont esetében az EKR szerződésszegő ajánlattevőkkel kapcsolatos nyilvántartását az alábbiak szerint:„9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot;b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrzi.”Nemzeti rezsimben pedig egyszerű nyilatkozatot köteles elfogadni az ajánlatkérő. A Korm. rendelet tehát nem írja elő, hogy az ajánlatkérő köteles ellenőrizni azokat a közhiteles nyilvántartásokat, melyet megalapozhatják a kizáró okot az ajánlatkérők részéről.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában hivatkozik a 63. § (1) bekezdés a) pontját módosító jogszabályi indokolásra, mely szerint:„A módosítás értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van, hogy bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen a kizárásról. A 2014/24/EU irányelv szövege bármilyen megfelelő bizonyítási módszert megenged a követelmények megsértésének bizonyítására. A módosítás eredményeképp biztosított lesz az ajánlatkérő számára, hogy bármilyen megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízhatóságát. Jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat továbbra is elfogadott, mint megfelelő bizonyíték, azonban az ajánlatkérő számára a kizárás lehetősége akkor is adott lesz, ha más megfelelő bizonyítékai vannak a szóban forgó követelmények megsértésére. További változás, hogy mivel a bizonyításhoz nem feltétlenül kell rendelkezésre állnia jogerős határozatnak, ezért a kizárás fennállásának kezdő időpontja a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegésének időpontja.”Az ajánlatkérő számára tehát a rendelkezésre álló információk vizsgálata megengedett, de nem elvárt. A Korm. rendelet főszabályként elfogadja az ajánlattevők nyilatkozatát, nem írja elő a 63. § (1) bekezdése értelmében adatbázis ellenőrzését, ha azonban bármilyen kapcsolódó információ az ajánlatkérő birtokába jut, például a kérdésben is említett adatbázisok ellenőrzésével, úgy az ajánlatkérőnek lehetősége van dönteni a kizárásról egyéb információk alapján, amennyiben azok megalapozzák. Amennyiben az a) és b) ponthoz kapcsolódó kérdésről van szó, úgy a mérlegelés miatt, míg a c) és d) pontok esetében a kizáró ok hatálya alá tartozás pontos megítélése miatt szükséges tisztázó kérdést feltenni a teljes körű bírálat elvégzése érdekében. Sőt, a c) pont esetében az […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. augusztus 12-én (317. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5674
[…] ajánlattevő fél magatartása véleményes kérdések, míg az alvállalkozónak történő kifizetést nagyon pontosan kell tudni igazolni, azaz mindenképpen vizsgálatot igényel mindegyik kizáró ok eldöntése.A választható kizáró okok vizsgálatánál főszabály, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet értelmében az ajánlattevő az EEKD-ban vagy egyéb nyilatkozatban köteles nyilatkozni, amennyiben az a) és b) pont hatálya alá esik. Ugyanakkor a jogszabályi rendelkezés a teljes 63. § vonatkozásában lehetővé teszi az öntisztázást, és egyben kötelezővé is teszi a nyilatkozattételt a kizáró okról és az öntisztázásról minden 63. § szerinti kizáró ok esetében.Az igazolások vonatkozásában az a), b) és d) pont tekintetében az EEKD ellenőrzi az ajánlatkérő, míg a c) pont esetében az EKR szerződésszegő ajánlattevőkkel kapcsolatos nyilvántartását az alábbiak szerint:„9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot;b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrzi.”Nemzeti rezsimben pedig egyszerű nyilatkozatot köteles elfogadni az ajánlatkérő. A Korm. rendelet tehát nem írja elő, hogy az ajánlatkérő köteles ellenőrizni azokat a közhiteles nyilvántartásokat, melyet megalapozhatják a kizáró okot az ajánlatkérők részéről.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában hivatkozik a 63. § (1) bekezdés a) pontját módosító jogszabályi indokolásra, mely szerint:„A módosítás értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van, hogy bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen a kizárásról. A 2014/24/EU irányelv szövege bármilyen megfelelő bizonyítási módszert megenged a követelmények megsértésének bizonyítására. A módosítás eredményeképp biztosított lesz az ajánlatkérő számára, hogy bármilyen megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízhatóságát. Jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat továbbra is elfogadott, mint megfelelő bizonyíték, azonban az ajánlatkérő számára a kizárás lehetősége akkor is adott lesz, ha más megfelelő bizonyítékai vannak a szóban forgó követelmények megsértésére. További változás, hogy mivel a bizonyításhoz nem feltétlenül kell rendelkezésre állnia jogerős határozatnak, ezért a kizárás fennállásának kezdő időpontja a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegésének időpontja.”Az ajánlatkérő számára tehát a rendelkezésre álló információk vizsgálata megengedett, de nem elvárt. A Korm. rendelet főszabályként elfogadja az ajánlattevők nyilatkozatát, nem írja elő a 63. § (1) bekezdése értelmében adatbázis ellenőrzését, ha azonban bármilyen kapcsolódó információ az ajánlatkérő birtokába jut, például a kérdésben is említett adatbázisok ellenőrzésével, úgy az ajánlatkérőnek lehetősége van dönteni a kizárásról egyéb információk alapján, amennyiben azok megalapozzák. Amennyiben az a) és b) ponthoz kapcsolódó kérdésről van szó, úgy a mérlegelés miatt, míg a c) és d) pontok esetében a kizáró ok hatálya alá tartozás pontos megítélése miatt szükséges tisztázó kérdést feltenni a teljes körű bírálat elvégzése érdekében. Sőt, a c) pont esetében az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
