Közérdekű adatkérés


Építési beruházás árazott költségvetését a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította. Egy helyi lakos a beruházásnak már a kivitelezési szakaszában tájékoztatást kért a területileg illetékes önkormányzati képviselőtől a beruházás részletes költségeiről, melyeket az árazott költségvetés tartalmaz. Az üzleti titokká nyilvánítás hatálya meddig tart: csak a közbeszerzési eljárás lezárásáig, vagy azt követően is, és a részletes költségvetési adatok nem tehetők nyilvánossá lakossági megkeresésre?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. november 11-én (320. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5715

[…] nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a 44. § alkalmazandó.”A nyertes ajánlat árazott költségvetése tehát csak akkor kerül nyilvánosságra automatikusan, amennyiben az a szerződés részeként közzétételre kerül, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne válna közérdekű adattá.A nyertes ajánlatban levő árazott költségvetés a szerződéskötés után az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 27. § (3) bek. alapján közérdekű adattá válik akkor is, ha a Kbt. szerint fennmarad az üzleti titokkénti minősítése.Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik:„27. § (3) Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”Releváns továbbá esetünkben Magyarország Alaptörvénye alábbi szabálya:„39. cikk (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”Felmerül […]
 
 

Elküldjük az állásfoglalást e-mailen*

*
*díjmentes állásfoglalást évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.