Árlejtéshez csatlakozás később

Kérdés: Lehetősége van az ajánlattevőnek utólag csatlakozni az árlejtéshez?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő az árlejtés ideje alatt bármikor beléphet, amíg az árlejtés még folyamatban van, de ha lezárult az árlejtés, akkor már nem tud licitálni, ekkor az eredeti, EKR-ben tett ajánlata marad érvényben, és ennek tekintetében áll be az ajánlati kötöttsége a 424/2017....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Végső ajánlattétel

Kérdés: Minden értékelési szempontra lehet ajánlatot tenni a második tárgyalás után, vagy csak arra, amire az ajánlatkérő megengedi?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalások után végső ajánlattétel következik, ahol minden értékelési szempontra új ajánlattételre nyílik lehetőség. Az ajánlatkérő nem rögzítheti egyik értékelési szempont értékét sem. Tehát az első ajánlat esetében nincs ajánlati kötöttség, hiszen a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Online tárgyalás

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő, amennyiben tárgyalást hirdetett meg, közben az egyik tárgyalást online tárgyalássá alakítsa? Nem volt részletesen meghatározva a szabály, csak az első tárgyalás formája volt egyértelműen meghirdetve. Ezt megteheti az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás szabályait az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint kell meghatároznia:"87. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Online tárgyalás választása

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a tárgyalás során az ajánlattevő jelzi, hogy nem hajlandó a későbbiekben online tárgyalni, pedig azt az ajánlattevő kezdeményezte? Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokban lehetővé tette az online tárgyalást, melyet az ajánlattevő ugyan elfogadott, de kérdés, hogy kezdeményezésére köteles-e az ajánlatkérő biztosítani is ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás szabályait a tárgyalásos eljárás esetében egyértelműen az ajánlatkérő határozza meg a Kbt. 87. § (2) bekezdése alapján:"87. § (2) Az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

DBR szabályozásának változása

Kérdés: Miért cserélték ki a DBR esetében a részeket kategóriákra a 2024. februári módosítással?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 106. § (4) és 107. § (7) bekezdései változtak 2024. február 1-jével az alábbiak szerint:"106. § (4) Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszert kategóriákra oszthatja, az adott kategóriá­ban megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Ajánlati biztosíték nyújtása árlejtés esetében

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő árlejtést kíván előírni az ajánlati felhívásban, az ajánlati biztosíték befizetését igazoló dokumentumot az eredeti ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az árlejtés lezárásának napján kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek, vagy az árlejtés lezárásának napjától számított X munkanapon belül, esetleg ezek valamely kombinációja? Ha igen, mely időpontokban?
Részlet a válaszából: […] A 424/2017. Korm. rendelet értelmében az árlejtés lezárulásáig kell benyújtania az ajánlati biztosítékot [Kbt. 54. § (1) bekezdés], attól függetlenül, hogy nem tudjuk, hogy valójában részt vesz-e az ajánlattevő az árlejtésen.A Korm. rendelet 31. §-a határozza meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Magánszemély mint kapacitást biztosító "szervezet"

Kérdés: Több eljárásban kötnek ki az ajánlatkérők alkalmassági minimumkövetelményként történő megfeleléshez/értékelési szemponthoz kapcsolódóan bizonyos szakemberek rendelkezésre állását/részvételét a projektben. Esetünkben a bevonandó szakember magánszemély, nem tud számlát kiállítani a teljesítéséről. Lehet-e magánszemély (nem gazdasági szereplő) kapacitásnyújtó, eddig helyesen jártunk-e el? Ha a szakember személyéhez alkalmassági minimumkövetelmény és értékelési szempont is kapcsolódik, ebben az esetben az ajánlat benyújtásakor hova szükséges felrögzíteni az EKR-ben a szakembert? Fel kell rögzíteni a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozónak is? Mert tudomásunk szerint alvállalkozó csak gazdasági szereplő lehet. Mi a helyzet, ha a szakember személyéhez csak értékelési szempont kapcsolódik? Ekkor fel kell-e tüntetnünk magánszemély szakemberünket a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] Magánszemély is lehet kapacitást biztosító, ennek nincs akadálya, ezért is teszi lehetővé az EKR is, hogy természetes személyként jelöljék meg a kapacitást biztosító szervezet azonosítása során.A Kbt. alábbi 3. § 10. pont alapján a gazdasági szereplő természetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem írja elő kötelezően indikatív ajánlatok bekérését a becsült érték megállapításához. A Kbt. 28. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő bármilyen módszert választhat, ha a kiválasztott módszerrel objektív alapon meghatározható a becsült érték. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
1
2
3
…
19