Ajánlati biztosíték teljesítésének formája

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosítékot kizárólag bankgaranciával lehet teljesíteni az adott eljárásban. Jogszerű-e a feltétel tekintettel arra, hogy kisebb vállalkozások esetén a bankgarancia beszerzése meglehetősen nagy terhet jelent?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó előírásokat aközbeszerzési törvény 59. §-a tartalmazza, amelynek értelmében az ajánlatkérőaz eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (biztosíték) adásáhozkötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Pályázati díj kikötésének jogszerűsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, a megküldött "ajánlati felhívásban" 15 000 forint bruttó összegű pályázati díj befizetését kéri az ajánlatkérő, és ezt a pályázat feltételéül szabja. Jogszerű-e ez? Mit tehet az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tiltja ajánlati biztosíték megfogalmazását,illetve kérhetőségét egyszerű közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 59. §-ának (1)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Referenciák kötöttsége

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezései vonatkoznak egy fél évvel ezelőtt megalakult cégre? Tud-e egyáltalán közbeszerzési eljárásban indulni? A referenciák személyhez vagy céghez vannak kötve?
Részlet a válaszából: […] A témakörrel több alkalommal foglalkoztunk. Hasonló tartalmúkérdésre válaszoltunk a Közbeszerzési Levelek 10. számában (249. kérdés), 19.számában (465. kérdés) és 20. számában (487. kérdés).A Kbt. 65. § (1) bekezdésének második mondata szerint azalkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Minősített ajánlattevő ajánlati biztosítéka

Kérdés: Kell-e ajánlati biztosítékot nyújtania a minősített ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték vonatkozásában a Kbt. 59. §-ának(5)–(6) bekezdései az alábbi előírásokat tartalmazzák:Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlatabenyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati ár mint kizárólagos tárgyalási szempont

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlatkérő tárgyalást tart és az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, van-e lehetőség kizárólag az ajánlati árról tárgyalni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben lehetőség van a részletek tisztázására, deaz ajánlati árról való tárgyalás nem eredményezheti a Kbt. alapelveineksérülését, esetlegesen egyes ajánlattevők többletinformációkkal való ellátását.Ennek tehát akadálya nincs, azonban körültekintően érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Aláírási címpéldány "hatályossága"

Kérdés: Ha az ajánlatkérő 60 napnál nem régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt kér becsatolni, ebben az esetben elfogadható-e az olyan aláírási címpéldány, amelynek a dátumozása ettől régebbi, de közjegyző hitelesítette azt 60 napon belül, és az adatai mindenben megegyeznek a beadott, 60 napnál nem régebbi cégkivonat adataival?
Részlet a válaszából: […] Elviekben igen. Figyelemmel azonban arra, hogy azajánlatokat az ajánlati felhívás tartalma alapján, annak megfelelően kellelkészíteni és benyújtani, a sikeres ajánlattétel érdekében azt tanácsoljuk,hogy a fenti esetben az eredeti (azaz nem a címpéldányról közjegyző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat érvénytelenné minősítése alaki okok miatt

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatok formai követelményei között az ajánlatkérő folyamatos oldalszámozást írt elő. Az ajánlat elbírálása során ajánlatkérő kizárhatja-e az eljárásból az ajánlattevőt azért, mert ajánlatának oldalain csak az írott oldalakat számozta be, az üres hátoldalakat nem, és ezzel az ajánlatkérő álláspontja szerint nem teljesítette az ajánlat benyújtására előírt feltételeket, így ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a folyamatos oldalszámozás az írott oldalakra vonatkozik, az üres oldalakra nem. Amennyiben tehát az ajánlattevő az ajánlatát úgy készíti el, hogy az oldalak laponként követik egymást, és azokat megfelelően beszámozza, az ajánlat nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
18
19
20