Hirdetmény módosítása és az EKR

Kérdés: Jelenleg nem tudok benyújtani ajánlatokat, nem is tudom, miért van felfüggesztve ez a lehetőség egy éppen zajló eljárásban. Ha az utolsó pillanatban nyílik csak meg, akkor hogyan tudok megfelelni? Nem lesz időm feltölteni, vagy éppen nem tudom megoldani, hogy az ajánlat benyújtására jogosult éppen akkor ott legyen.
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek joga van módosítani az eljárási dokumentumokon, beleértve az eljárást megindító hirdetményt is. Amennyiben a hirdetmény módosul, úgy mindenképpen szükség van a határidők módosítására. Hasonló a helyzet akkor, amennyiben az eljárási dokumentumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Árindokolás kérése üzleti titok tartalmára

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kérdéssel lepett meg negyedik árindokolás-kérésében: „Kérem, szíveskedjen alátámasztani az árindokolásának 5. pontjában hivatkozott tételek esetében egyedi anyagvásárlási keretszerződéseiben hivatkozott árkedvezményeket alátámasztó árajánlatokat.” Ebben az esetben hivatkozhatok-e arra, hogy egyébként az árajánlatok üzleti titoknak minősülnek, ami esetünkben tényleg így van?
Részlet a válaszából: […] Az árindokolás 5. pontjában jelzett árkedvezményeket megalapozó árajánlatok harmadik fél hozzájárulásával csatolhatók, tekintettel arra, hogy üzleti titok által érintettek. Mivel a kérdés alapján a harmadik fél nem járult hozzá az árajánlatok közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat visszavonása

Kérdés: Vissza kell-e vonnom azt az ajánlatot, amit először tettem, de a tárgyalást követően új ajánlatot teszek, vagy egyszerűen új ajánlatot nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. alábbi 55. § (7) bekezdésének könnyen félreérthető szabályára utal, amely szükségessé teszi a korábbi ajánlat visszavonását az új ajánlat benyújtását megelőzően. Ez az alábbi szabály azonban arra az esetre vonatkozik, amikor az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Alvállalkozók megnevezése

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérő a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő alvállalkozóinkat. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be. Mi ilyen esetben a teendő, hogy az ajánlatunk érvényes legyen? Mindenképpen nevezzünk meg egy potenciális alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az alábbiakat kell megjelölnie az ajánlatában:– a) a közbeszerzésnek/szerződésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez alvállalkozót kíván igénybe venni,– b) a részek tekintetében az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Szakember tapasztalata

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. külön kiemeli az alkalmassági követelmények meghatározása során az esélyegyenlőség követelményét. Ez egyben azt is feltételezi, hogy minden ajánlattevőnek azonos feltételekkel kell megfelelnie a feltételeknek, azaz nincs arra lehetőség, hogy az ajánlati kötöttség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Új műszaki táblázat bekérése az értékelési szakaszban

Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési dokumentumok megfelelő tartalommal történő előkészítése, azaz többek között annak biztosítása, hogy az ajánlattevők megfelelő tartalommal nyújthassák be ajánlataikat, az ajánlatkérő felelősségi körébe tartozik. Az ajánlat benyújtására és az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Nemzeti eljárás eredménytelensége

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. § (2) bekezdése azokat az eseteket sorolja fel taxatív módon, amely esetekben az eljárás eredménytelen.Ebben a körben az e) pont arról rendelkezik, hogy abban az esetben, ha egy szakaszból álló eljárásban, vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás egy olyan kétszakaszos eljárás, ahol az első részvételi szakasz egy nyilvánosan megjelenő részvételi felhívással vagy előzetes tájékoztatóval indul. Ebben az első szakaszban bárki részvételi jelentkezést nyújthat be, amelyet az ajánlatkérő adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás felfüggesztésével kapcsolatos kérdés megválaszolásához elsőként azt szükséges rögzíteni, hogy a közbeszerzési eljárás nem egy klasszikus értelemben vett hatósági eljárás. Az ajánlatkérő által megindított közbeszerzési eljárásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] A kétlépcsős bírálat a nyilatkozati elv érvényesülésének biztosítása miatt került bele a közbeszerzési jogszabályokba. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy először...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
1
2
3
20