Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott ajánlat elbírálása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszból: […]ad az egyes elemeknél a maximálistól eltérő pontot, 10 helyett csak 8-at vagy 9-et, esetleg 1-et vagy akár 0-t, nem tisztázza, hogy mi a pontkiosztás elve olyankor, ha az ajánlattevő az elvárásnak nem vagy csak részben felel meg.A döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1), (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontját, mivel az értékelési szempontok megválasztása nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv korlátlan választási szabadsággal rendelkezzen. Az említett szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan előírásokat kell hozzájuk kapcsolni, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérő szervnek érdemben meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk és bizonyítékok helytállóságáról.A Kbt. 76. §-ának (6) bekezdése szerint az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: b) nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk; c) biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását.A jogorvoslati fórum döntése utal a Közbeszerzési Hatóság útmutatójára a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (K. É. 2016. évi 147. szám, 2016. december 21.), melynek értelmében az abszolút értékelési módszer az alábbiakat jelenti:"Az abszolút értékelés olyan módszerek összessége, ahol a pontszámok kiosztása során a beérkezett tényleges és érvényes ajánlatokat önmagukban ítéli meg a bírálóbizottság az ajánlatkérő elvárásait tükröző skála-rendszer alapján, azaz az ajánlatok tartalmi elemeinek egymáshoz történő közvetlen viszonyítása nélkül.""Pontozás esetén az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján kialakított értékelési skála alapján, az egyes ajánlati elemekhez közvetlenül rendeli hozzá az előre meghatározott alsó vagy felső pontértékek közötti megfelelő pontszámot. E módszer előnye, hogy rendkívül egyszerű, könnyen átlátható, ugyanakkor hátránya a közös jellemzők körében felsoroltakon túlmenően, hogy az adott tartalmi elem szélső értékeinek ad prioritást, míg a kialakított skála középső tartományaiban kialakuló különbségeket nem feltétlenül tükrözi megfelelő pontossággal."A döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció 13.9. pontjában kiadott táblázat Elvárás oszlopában, organizációs terv és minőségbiztosítási terv alszempontok bontásban megadta, hogy milyen minőségi/szakmai tartalmi elemek meglétét vizsgálja az organizációs és a minőségbiztosítási terv értékelési szempontban, a táblázat Pontszám oszlopa tartalmazta a pontértékeket.Az ajánlatkérő tehát a dokumentáció 13.9. pontjában kiadott táblázat Elvárás oszlopában meghatározta az organizációs terv és a minőségbiztosítási terv alszempontok tartalmi elemeit, a tartalmi elemeket e táblázat Elvárás oszlopában az ajánlatkérő felsorolta, azonban nem közvetlenül az egyes ajánlati tartalmi elemekhez rendelte hozzá az előre meghatározott pontértékeket, hanem az Elvárás oszlop adott sorában meghatározott tartalmi elemek csoportjához, csak a szállítási útvonal elem esetében valósult meg az, hogy az adott tartalmi elemhez egy pontértéket rendelt.Az ajánlatkérő értékelési módszere ezáltal nem biztosítja a Kbt. 2. § (1), (2) bekezdésének a betartását.Az ajánlatkérő által meghatározott értékelési módszer fentieken túlmenően azért sem felel meg az abszolút "pontozás" értékelési módszernek, mert az ajánlatkérő a pontszámok kiosztása során a beérkezett tényleges és érvényes ajánlatokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4055

2. találat: Mentesülés az ajánlat értékelésének kötelezettsége alól

Kérdés: Kötelező-e elvégezni a bírálatot olyan ajánlat esetében, amelynek a nettó ajánlati ára meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet (az ajánlatkérő nem tud pótlólagos fedezetet biztosítani), vagy a Kbt. 114. §-ának (8) bekezdése alapján nem lenne lehetőség szerződéskötésre? (Mindkét esetben "ránézésre" egyértelmű, hogy az ajánlattevővel semmiképpen nem kerülhet sor szerződéskötésre, így a hiánypótlás, felvilágosításkérés, illetőleg egyéb eljárási cselekmények felesleges adminisztratív tehernek tűnnek mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő számára.)
Részlet a válaszból: […]eljárást eredménytelenné nyilvánítani.A rendelkezés alapján az értékelést akkor is el kell végezni, ha "ránézésre" úgy tűnik, hogy a fedezet nem elegendő, hiszen e cselekmény nélkül az ajánlatkérő nem tud eleget tenni a hivatkozott rendelkezésnek, és nem tudja megállapítani, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb az értékelés alapján.Ugyanakkor jelezzük, hogy lehetőség van a bírálat egyszerűsítésére azzal, ha az ajánlatkérő a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét előre közli.A Kbt. 73. §-ának (6) bekezdése szerint az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha− azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta;− az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;− az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3878
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Ajánlati kötöttség alatt visszavont ajánlat elbírálása

Kérdés: El kell-e bírálnom azt az ajánlatot, amelyet az ajánlati kötöttség időszakában visszavontak?
Részlet a válaszból: […]összegezésben.Fentieket támasztja alá a Kbt. 74. §-ának (1) bekezdése, mely szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen - egyebek mellett akkor is -, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3319
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
Részlet a válaszból: […]ajánlat kiválasztása. A (3) bekezdés előírja, hogy ha az ajánlatkérő az öszszességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni - az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; - részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); - az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; - azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok - a fenti pont - közötti pontszámot. A (4) bekezdés d)-e) pontjai alapján az előzőekben utalt (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: - a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; - a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; - a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, - a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 645
Kapcsolódó tárgyszavak: ,