A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés komplexebb, mint amilyennek első látásra tűnik. Kiindulásképpen tisztázandó, hogy mit is jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma. Erre nézve a Kbt. 3. § 30. pontja nyújt eligazítást. E jogszabályhely szerint a műszaki egyenértékűség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra a helyzetre utal, amikor számos aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérést követően ajánlattevőként úgy érzi, már nincs olyan kérdés, amire ne adott volna választ. Az ajánlatkérő ugyanakkor legalább olyan nehéz helyzetben van, hiszen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vagy egyéb aránytalan vállalás problematikája a tételes és egzakt törvényi szabályozás ellenére a mai napig rendszeresen visszatérő kérdés a közbeszerzések gyakorlatában. Ezzel a kérdéskörrel különböző aspektusokból korábbi számainkban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában

Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (8) bekezdésében általánosan fogalmaz, amikor a CPV-kódok megadására kötelezi az ajánlatkérőket. E rendelkezés szerint a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással is meg kell adni.Mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] Ez a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje

Kérdés: Jogos-e az ajánlatkérő igénye, hogy a szerződéskötést megelőzően az ajánlati biztosítékot hosszabbítsuk meg, hogy ne hétvégén járjon le? Mi írja ezt elő? (Így hosszabb lesz az ajánlati kötöttségi időszak is, és ez nem eljárási határidő, hanem a szerződéskötésre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás egyértelművé teszi, hogy az ajánlati kötöttség beálltáig szükséges az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani.A Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt - így az valójában nem fogadható el -, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás definícióját a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja tartalmazza, mely egyben kötelező kizáró ok is. Eszerint nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés, hogy a felelős fordítás eredményeként olyan tartalmat közöl-e az ajánlattevő, amely félreérthető, megkérdőjelezi az alapdokumentum tartalmát. Gondolunk arra, hogy az ajánlattevő elírja a tanúsítvány érvényességi idejét a fordításon. Amennyiben olyan elírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Kapacitást biztosító cég kizárása bírálati szakaszban

Kérdés: Kizárhatja-e az ajánlatkérő a kapacitást nyújtó céget bírálat közben, ha az érintett cég kizáró ok alá került, vagy hiánypótlást kell kérnie, illetve mi az eljárásrend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Értelmezésünk szerint már a bírálati szakaszban, amikor még nem döntött az ajánlatkérő az egyes ajánlatok érvényességéről, történik a kizáró ok alá kerülés. Amennyiben az ajánlatkérő tudomást szerez a kizáró ok hatálya alá kerülésről, szükséges annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
1
2
3
7