Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott ajánlat megváltoztatása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszból: […]azon okból van szükség, hogy annak alapján az ajánlatkérő megalapozott döntést hozhasson az ajánlati ár aránytalanul alacsony voltáról. Az árindokolás az ajánlati ár megalapozottságának és a szerződés adott áron való teljesíthetőségének igazolását szolgálja, ebben az értelemben nem része az ajánlatnak, és az a Kbt. keretei között módosítható. Az ajánlatkérő nem határozta meg, hogy az átlagos teljesítménynormát milyen - súlyozott vagy számtani - átlagolás alapján kell elvégezni. A két számítás más-más végeredményre vezet, a kérelmező pedig a számtani átlagot vette alapul, és ehhez igazodva állította az átlag időnorma módosítását. Abból következően, hogy az ajánlatban havidíjat kellett megajánlani, az árindokolásban kifejtett egyéb elem esetleges módosulásával az ajánlati ár nem módosult, az árindokolás módosítását, pontosítását pedig a Kbt. az előbb említett körben nem zárja ki. A havi munkaóra számítását az ajánlattevő helytállóan végezte el az összes négyzetméterhez viszonyítva, figyelembe véve az egyes területek eltérő mindennapi, meghatározott napokon, negyedévi vagy féléves takarítási szükségletét.A jogorvoslati fórum szerint nem sértett jogszabályt az ajánlatkérő akkor, amikor a kiegészítő árindokolásban foglalt egy munkaórára vetített alapbér módosított összegét elfogadta, tekintettel arra, hogy a második kiegészítő árindokolás 2. oldalán a nyertes ajánlattevő nyilatkozott arról, hogy a költségtöbbletet, amelyet a kötelező minimálbér növekedése okoz, a tartalék és nyereség összegéből fedezik majd.A nyertes ajánlattevő az árindokolásában és a kiegészítő árindokolások során olyan információkat és az ajánlati árát alátámasztó indokokat hozott fel, amelyekből az ajánlatkérő okszerűen következtethetett az ajánlati ár megalapozottságára, az adatok alkalmasak voltak az ajánlatkérő által hozandó döntése alátámasztására. A Kbt. 72. §-ának szabályozási rendszeréből következően egy ajánlat akkor nyilvánítható aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás okán jogszerűen érvénytelenné, ha az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokból az állapítható meg, hogy a szerződés az adott áron nem teljesíthető. Az ajánlatok vizsgálata során megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlati ára alacsonyabb volt, mint a többi ajánlattevő megajánlása, ebből következően az ajánlatkérő helyesen járt el, mikor árindokolás benyújtására hívta fel. Az ajánlatkérő az ajánlati ár több szempontú vizsgálatát is elvégezte, melyből megállapíthatóan a közölt információk megfelelően indokolták a többi ajánlattevőhöz képest alacsonyabb ajánlati áron történő megfelelő teljesítést.A Kbt. 72. § (3) bekezdése kógens, az ajánlatkérő az ajánlattevő által közölt információk alapján köteles döntést hozni az ajánlati ár megalapozottságáról, a teljesíthetőségről, gazdasági észszerűséggel történő összeegyeztethetőségéről. A döntőbizottság egyetértett az ajánlatkérővel abban, hogy a nyertes ajánlattevő árindokolása megfelelt a jogszabályoknak, emiatt az ajánlat érvénytelenítésének nem lett volna helye.Véleményünk szerint vitatható ugyanakkor, hogy az indokolás és annak kiegészítése nem az ajánlat része. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az ajánlatkérőnek arról kellett meggyőződnie, hogy az adott ajánlati áron megvalósítható-e a szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4056

2. találat: Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat - Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszból: […]árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.Az (5) bekezdés alapján az elektronikus árlejtésnek a következő ajánlati elemek valamelyikén kell alapulnia:- kizárólag az árakon, ha az ajánlatok értékelése kizárólag az ár alapján történik;- az árakon, illetve az eljárásban alkalmazott más értékelési szempontokon, ha az ajánlatok értékelésére a legjobb ár-érték arányt vagy a legalacsonyabb költséget megjelenítő szempontok alapján kerül sor - a) és b) pontok.Elvi értelemben felmerülhet, hogy egy termékcsere más-más értékek megajánlását teheti lehetővé az árlejtés során, azonban ezt lehatárolja a fenti szabály, mely csak a számszerűsíthető értékek változását teszi lehetővé, de a műszaki tartalom általános módosítását ezzel kapcsolatban már nem.Fentieket erősíti a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet), mely a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok kötelező tartalmi elemei között egyértelműen felsorolja az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége keretében, hogy pontosan milyen változás lehetséges az árlejtés során. Az alábbiak szerint a benyújtható értékek, a benyújtott ajánlatok közötti minimális különbségek egyértelműen korlátozzák a változtatható elemeket. Ezek kivétel nélkül olyan paraméterek, melyek a kínált műszaki tartalmat egyébként nem változtatják.Az előzőekben hivatkozott Rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő, amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3907

3. találat: Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszból: […]részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során a 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető;- az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra;- a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával;- az előző bekezdés b) pontjától - második fordulatától - eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét, és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja - (1), (3), valamint (6)-(8) bekezdések.A hiánypótlás tehát az iratok módosítását és kiegészítését is magában foglalhatja, mely azonban csak arra irányulhat, hogy az ajánlati felhívás a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak megfeleljen. A hiánypótlási felhívás nemcsak hiányosságra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3338

4. találat: Ajánlattevő részvétele a tárgyaláson

Kérdés: Milyen jogszabályi alapja van az ajánlatkérő azon rendelkezésének, miszerint ha az ajánlattevő nem vesz részt a tárgyaláson, akkor nincs lehetősége ajánlata megváltoztatására, és így az ajánlattételi határidőig benyújtott ajánlata képezi majd az elbírálás alapját?
Részlet a válaszból: […]ajánlat felbontásra kerülhet. Ennek tisztázására ugyanakkor szükség van, mert ha a tárgyalás során az ajánlattevők együttesen tesznek új ajánlatot, például két fordulóban, akkor nincs arra lehetőség, hogy az ajánlattevő például két borítékot nyújtson be, és helyben kerüljenek felbontásra a borítékok, mivel esetünkben az ajánlatkérő ajánlattevőkkel közölt feltétele az aláírásra jogosult helyben történő ajánlata - ajánlattétele - volt, melyet az ajánlatkérő helyben kiosztott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1769

5. találat: Ajánlat változtatása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban megtehetem-e, hogy az első árközlést követően a második árajánlatom annak a fele, és az utolsó árajánlatom annál - mármint a másodiknál - magasabb? Ha nem, kérem válaszukat arra nézve, hogy milyen rendelkezés (rendelkezések) tiltják ezt meg az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszból: […]között a szabályok között nem találunk olyan általános rendelkezést, amely tiltaná az előző körben tett árajánlathoz képest magasabb árajánlat megtételét. Fontos figyelemmel lenni ugyanakkor arra, hogy a tárgyalásos eljárásokban (mind a hirdetménnyel induló, mind a hirdetmény nélküli esetében) az ajánlatkérő köteles meghatározni a tárgyalások lefolytatásának menetét és alapvető szabályait - Kbt. 129. §-ának a) és 133. § (1) bekezdésének s) pontja. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy adott esetben az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem engedi meg a tárgyalások során azt, hogy az ajánlattevő az előző fordulóhoz képest magasabb árat adjon meg a későbbi fordulóban. Amennyiben az ajánlatkérő így rendelkezett, akkor a fenti ajánlattétel az ajánlat érvénytelenségét fogja eredményezni. Ezzel összefüggésben azonban felhívjuk a figyelmet arra a speciális esetre is, amikor az ajánlatkérő a többfordulós tárgyalásnak azt a formáját választotta, amelyben a következő fordulóban mindig csökkenti a meghívott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1610