Elírás megítélése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben csak értelemzavaró hibáról, elírásról van szó, ésa táblázat tartalmában nem vezet félreértéshez (például a kötelező elemekfelcserélése és hibás adatok közlése), és a táblázat tartalmát ígygyakorlatilag nem érinti a téves megfogalmazás (például okleveles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 254. §-a nemzeti rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Ajánlat módosításának lehetősége többfordulós eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő ismerteti a tárgyalás főbb szabályait. Kiköthető-e az, hogy az egyes tárgyalási fordulók az ajánlat különböző részeire vonatkoznak, és adott részre vonatkozó tárgyalás befejeztével az ajánlat ezen része tovább nem módosítható a további fordulók során? Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás során az ajánlati kötöttség az utolsótárgyaláson áll be. [A Kbt. 127. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidőknek a tárgyalásos eljárásokközös szabályaira vonatkozó fejezetben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Hiánypótlás lehetőségének kizárása, gyakorisága

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha nem ad lehetőséget az ajánlattevőknek hiánypótlásra? Hiánypótlási felhívásnak egy adott közbeszerzési eljárásban csak egyetlen alkalommal van helye?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő nem követ el jogsértést, ha eljárásábankizárja a hiánypótlás lehetőségét, azonban az erre irányadó Kbt.-beli rendelkezésekrefigyelemmel kell lennie. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése ugyanis előírja, hogya hiánypótlás lehetőségének biztosításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Ajánlatok módosítása

Kérdés: A Kbt. 283. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tárgyalásos eljárás során az ajánlat módosítása csak az ár tekintetében lehetséges-e, azzal, hogy kizárólag kedvezőbb lehet-e az ár, avagy az ár csökkentésével egyidejűleg az ajánlat egyéb tekintetben is módosítható-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 283. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai a nyílt eljárás szabályainak meghatározásakor csak az "anyagi fedezettel" és az "ellenszolgáltatással" foglalkoznak, nincs mégsem korlátozás az ajánlat egyéb tekintetben történő módosítására, változtatására vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Tárgyalás – értékelés után

Kérdés: A Kbt. 254. §-a értelmében van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során az értékelést követően tárgyalás kezdeményezésére? A tárgyalás módosítja-e a felhívásban közölt határidőket (az eredményhirdetés, szerződéskötés tekintetében), avagy a felhívásban megadott határidőn belül le kell-e bonyolítani a tárgyalást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 254. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését (az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont alapján, illetve a Kbt. 89-90. §-aiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
8
9