Találati lista:
81. cikk / 90 Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
82. cikk / 90 Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek
Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
83. cikk / 90 Ajánlat módosítása és hiánypótlás összefüggése
Kérdés: Hiánypótlás keretében az ajánlat módosításának minősül-e az ajánlattevő egy másik (plusz) referenciája, amely teljesen más tartalmú, mint amit eredetileg az ajánlatába becsatolt? Vagy az ajánlattevő az "eredeti" ajánlata és referenciája alapján rögtön alkalmatlanná válhat?
84. cikk / 90 Elírás megítélése közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?
85. cikk / 90 Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
86. cikk / 90 Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
87. cikk / 90 Ajánlat módosításának lehetősége többfordulós eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő ismerteti a tárgyalás főbb szabályait. Kiköthető-e az, hogy az egyes tárgyalási fordulók az ajánlat különböző részeire vonatkoznak, és adott részre vonatkozó tárgyalás befejeztével az ajánlat ezen része tovább nem módosítható a további fordulók során? Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása?
88. cikk / 90 Hiánypótlás lehetőségének kizárása, gyakorisága
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha nem ad lehetőséget az ajánlattevőknek hiánypótlásra? Hiánypótlási felhívásnak egy adott közbeszerzési eljárásban csak egyetlen alkalommal van helye?
89. cikk / 90 Ajánlatok módosítása
Kérdés: A Kbt. 283. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tárgyalásos eljárás során az ajánlat módosítása csak az ár tekintetében lehetséges-e, azzal, hogy kizárólag kedvezőbb lehet-e az ár, avagy az ár csökkentésével egyidejűleg az ajánlat egyéb tekintetben is módosítható-e?
90. cikk / 90 Tárgyalás – értékelés után
Kérdés: A Kbt. 254. §-a értelmében van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során az értékelést követően tárgyalás kezdeményezésére? A tárgyalás módosítja-e a felhívásban közölt határidőket (az eredményhirdetés, szerződéskötés tekintetében), avagy a felhívásban megadott határidőn belül le kell-e bonyolítani a tárgyalást?
