Ajánlat visszavonása az ajánlattételi határidő lejárta után

Kérdés: Visszavonhatom-e az ajánlatomat az ajánlattételi határidő lejártát követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség ellenére az ajánlattevőnek lehetősége van visszalépni, ha a teljesítésre képtelenné vált. Amennyiben ajánlati biztosíték befizetésére került sor, és az ajánlati kötöttségi időszakban lép vissza az ajánlattevő, mindez az ajánlati biztosíték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Ajánlattevő módosító javaslatai a szerződéshez és műszaki leíráshoz

Kérdés: Megengedi-e a Kbt., hogy az ajánlattevő módosító javaslatokat nyújthasson be a szerződéses feltételek és a műszaki leírás vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetében az ajánlatkérő ütemezésének megfelelően minderre van lehetőség. Amennyiben az ajánlattételt követően beáll az ajánlati kötöttség, például nyílt eljárás esetében, vagy az utolsó tárgyalást, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Szerződéskötés késedelme aláírt támogatási szerződés hiányában

Kérdés: Eredményesen lezárult egy közbeszerzési eljárás, de mivel nem volt aláírt támogatási szerződés, az összegezés megküldésétől számítva letelt a szerződéskötésre rendelkezésre álló 30 nap. Mi tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése előírja a harminc napon belüli (építési beruházás esetében hatvan napon belüli) szerződéskötést az alábbiak szerint.Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Kbt. 65. §-a (2) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Határidőn túli hiánypótlás kezelése

Kérdés: Ajánlatkérőként elfogadhatjuk-e a határidő lejártát követően teljesített hiánypótlást, valamint az ajánlattevő által adott felvilágosítást, hiszen itt már nem áll be az ajánlati kötöttség? Ez mérlegelési jogkör?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó határidőt, akárcsak a felvilágosítás benyújtására vonatkozó határidőt, azonosan kell kezelni az ajánlattételi határidővel. A határidőket esélyegyenlő módon kell megállapítani és számon kérni. Ennek része, hogy a határidő megállapítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlás azonos tartalommal történhet, mint a rendes hiánypótlás. Nem érintheti tehát a Kbt. 67. §-ának megfelelően a szakmai ajánlatot, továbbá nem járhat új gazdasági szereplő bevonásával.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ellentmondásos ár megadása

Kérdés: Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattal, az ajánlati árral kapcsolatban fennálló hiba korrigálásának lehetősége attól függ, hogy az ajánlati ár melyik, milyen elemére vonatkozik, illetve az ellentmondás pontosan miben áll.Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 67. §-a tartalmazza, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Anyagi fedezet ismertetésének hiánya

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő három ajánlattevőt kért fel ajánlattételre. Az ajánlattételi határidő lejártakor felbontotta az írásos ajánlatokat, de nem ismertette az anyagi fedezetét. Nem jogszerűtlen ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eljárása nem jogszerűtlen. A Kbt. 61. §-ának (4) bekezdése rendelkezik az anyagi fedezet ismertetésére vonatkozó szabályokról. A rendelkezés szerint az ajánlatok bontási eljárásán a bontás megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ajánlattevő kizárhatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kérdés szerinti esetben alkalmazandó 98. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséggel nem terhelt (első) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Hamis nyilatkozattétel tényének megállapítása

Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni, de ha már megtette, az megalapozza a hamis adatszolgáltatást. Ugyanakkor a hiánypótlási szabályok alapján az értékelési szempontot érintő kérdésről beszélünk, hiszen itt nem egy alkalmassági kritériumról van szó, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
1
…
17
18
19
…
33