353 talált cikk az ajánlati kötöttség kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?

Kérdés: Változhat-e kismértékben a költségvetés a hiánypótlás során, ha az ajánlattevő egy tételt más soron szerepeltetne, mint ahogyan azt az eredeti költségvetésben benyújtotta? (A változtatásnak az árazatlan költségvetés hibájából adódó félreértés az oka.)

Kérdés: Két ajánlat esetén, ha a kiírásban nincs nevesítve a második legkedvezőbb ajánlat, de csak két ajánlat van, a nyertes visszalépésekor megkötik-e a szerződést a második ajánlattevővel? Mi a helyzet akkor, ha azért lesz a második előnyben, mert az első helyezett referenciája utólag nem megfelelőnek minősül?

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépéséhez kötődően változik-e a közbeszerzési törvény, illetve annak valamelyik végrehajtási rendelete?

Kérdés: Általában bankgarancia formájában adunk ajánlati biztosítékot, most azonban az ajánlat beadási határideje olyan közel van, hogy inkább az átutalás mellett döntöttünk. Az ajánlati felhívásban pontosan rendelkeznek arról, hogy mely bankszámlára kell beérkeznie az összegnek a bontásig. Mivel tárgyalás is lesz az eljárás során, és az ajánlati kötöttség a tárgyalás végén a végső ajánlati ár megadása után áll be, és a kívánalmak szerint 30 napig fenn kell tartani az ajánlatunkat, a bankgarancia esetében nekünk kellett volna megadni a banknak, hogy mi legyen a határidő, amíg az összeg esetlegesen lehívható. Átutalás esetén nincs ilyen kívánalom? Nem kell rendelkeznünk az ajánlati kötöttség időtartamáról mint a bankgarancia esetében?

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?