Ajánlati kötöttség árlejtés során nem módosított ajánlat esetén

Kérdés: Hogyan alakul az ajánlati kötöttség abban az esetben, ha az ajánlattevő az árlejtés során nem módosítja az árlejtés alapját képező ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Az árlejtésben történő részvétel elutasítása nem járhat az ajánlat érvénytelenségével, mivel a papíralapon beadott ajánlattal kapcsolatban az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállt. Így az ajánlat az eredeti tartalommal hatályban marad, mindez nem lesz hatással az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címke:

Megosztott ajánlati biztosíték

Kérdés: Társaságunk konzorciumban szeretne pályázni. Ebben az esetben az ajánlati biztosíték adható-e a konzorciumi partnerek között 50-50 százalékban megosztva, bankgaranciával?
Részlet a válaszából: […] Konzorciumi ajánlattevők esetére a Kbt. 25. §-ának (5) bekezdése rendelkezik az ajánlati biztosítékról.A rendelkezés értelmében, amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását (59. §) írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság igazolásában részt nem vevő alvállalkozók cseréje

Kérdés: A Kbt. 128. §-a csak az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozók és szakemberek lecserélését szabályozza. Ezek szerint azok az alvállalkozók és szakemberek, akik/amelyek nem vettek részt az alkalmasság igazolásában, de az ajánlatban az ajánlattevő megjelölte, nem kötelesek részt venni a teljesítésben, illetve szabadon lecserélhetők?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 128. §-a szerint:– az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések a következők:A Kbt. 2. §-ának (1)–(4) bekezdései szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre a saját eljárásrend keretében az ajánlatkérőnek lehetősége van. A saját eljárásrend esetében ugyanakkor az ajánlatkérő nem térhet el teljes mértékben az eljárási szabályoktól. Szabadsága van abban, hogy például egyszakaszos tárgyalásos eljárást folytasson le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételeztük, hogy az ajánlattevők nem tették lehetővé eredetileg a többváltozatú ajánlattételt az eljárást megindító hirdetményben.A tárgyalásra vonatkozóan a Kbt. az alábbi szabályokat rögzíti.A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben rendelkezésére áll a fedezet, és az indokolás is megfelelő – ide nem értve azt az esetet, ha egyéb okból nem lenne képes a szerződés teljesítésére –, akkor a szerződéskötési kötelezettség fennáll az ajánlatkérő oldalán is.Ezt a lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Költségvetés megváltoztathatósága hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Változhat-e kismértékben a költségvetés a hiánypótlás során, ha az ajánlattevő egy tételt más soron szerepeltetne, mint ahogyan azt az eredeti költségvetésben benyújtotta? (A változtatásnak az árazatlan költségvetés hibájából adódó félreértés az oka.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2014. március 15-én hatályba lépett módosítása a továbbiakban a fenti kérdést érintő költségvetés-módosításnál lényegesen nagyobb szabadságot tesz lehetővé.A törvény 67. §-ának (8) bekezdése szerint a (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Szerződéskötés lehetősége a második legkedvezőbb ajánlat nevesítésének hiányában

Kérdés: Két ajánlat esetén, ha a kiírásban nincs nevesítve a második legkedvezőbb ajánlat, de csak két ajánlat van, a nyertes visszalépésekor megkötik-e a szerződést a második ajánlattevővel? Mi a helyzet akkor, ha azért lesz a második előnyben, mert az első helyezett referenciája utólag nem megfelelőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem nevesítette az összegezésben a második helyezettet, akkor erre nincs is lehetősége.A Kbt. 124. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
16
17
18
…
35