3 találat a megadott alternatív ajánlattétel tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a nyertes ajánlattevővel jön létre, az ajánlat tartalmának megfelelően, ahol az értékelési szempontra tekintettel a nyertes ajánlat azon elemei is a szerződés részét képezik, melyek értékelésre kerülnek. Mivel egy adott változat nyer, így nem a teljes ajánlat, hanem a nyertes változat azon elemei válnak a szerződés részévé, amelyek a többi változat és az összes nem változatot képező ajánlat közül nyertes lett.A Kbt. 131. §-ának irányadó (1) és (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:- eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően;- a szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.Véleményünk szerint automatikusan nem léphet bármely következő változat a szerződés aláírását követően a korábbi helyébe. Felmerülhet ugyanakkor az ajánlatkérőben a szerződésmódosítás lehetősége. Véleményünk szerint, ha az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében kívánná megoldani a kérdést, úgy az a 141. §-ba ütközne, mivel a termékcsere a szerződés olyan tartalmát érinti, amely nem lehet nem jelentős [Kbt. 141. § (6) bekezdés], hiszen a szerződés tárgyát új elemre terjeszti ki [Kbt. 141. § (6) bekezdés c) pont].A szerződésmódosításra vonatkozó 141. § (6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;- a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy- a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki - a)-c) pontok.Amennyiben nem a (6) bekezdés szerinti jogalap irányadó, úgy az ajánlatkérő elviekben gondolkodhat a Kbt. 141. § (4) bekezdés a), b) vagy c) pontjainak alkalmazásában. Mindkét esetében részletesen indokolni kell a választást, amely nem lesz könnyű, hiszen a teljesen új változat megváltoztatja a szerződés általános jellegét [Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont és c) pont], mert nem további áru beszerzéséről van szó, hanem a korábbi termék cseréjéről [Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont]. Sorra megdőltek tehát a szerződésmódosítási jogalapok a termékcsere esetében, mely egy, az eljárás során nem az első helyre sorolt termékre változtatja meg az eredeti szerződés tárgyát, amely véleményünk szerint nem lehet jogszerűen a szerződésmódosítás tárgya.A Kbt. idevonatkozó 141. §-ának (4) bekezdése alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:- ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni - Kbt. 93. §-ának (1)-(2) bekezdései.Fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy az ajánlat olyan okból érvénytelen, mely a tárgyalások során nem módosítható, hiszen a többváltozatú ajánlattételt az ajánlatkérő nem tette lehetővé az eljárást megindító hirdetményben. Felmerül azonban a kérdés, hogy maga a tárgyalás során benyújtott újabb ajánlat nem képes-e helyrehozni ezt a hibát? Azaz értelmezhető-e a törvény 93. §-ának (2) bekezdése úgy, hogy bármilyen változtatás megengedett az értékelési szempontok vonatkozásában, hiszen még nem állt be az ajánlati kötöttség, így az eredetileg valóban érvénytelen ajánlat esetünkben egy egyváltozatú módosított ajánlat benyújtásával reparálható?Hasonló ügyre tér ki az Európai Unió Bírósága az 561/12-es Nordecon AS, Ramboll Eesti As vs. Rahandusministeerium ügyben, az alábbiak szerint."...ajánlatkérő szerv jogellenesen nyilvánította a Nordecon-csoport azon ajánlatát a követelményeknek megfelelőnek, illetve nyertesnek, amely olyan alternatív megoldást tartalmazott, amely az ajánlati felhívás alapján nem volt engedélyezett, továbbá az ajánlatkérő szerv által folytatott tárgyalás nem vonatkozhatott olyan tényezőkre, amelyek a közbeszerzési szerződés alapjául szolgáló dokumentumokban olyan világosan és egyértelműen rögzített követelményeknek feleltek meg, mint például az adott útszakasz sávelválasztó területének szélessége tekintetében rögzített[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattétel esetén az ajánlatkérő kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat - Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja - bírálati szempontját alkalmazhatja. Hangsúlyozni kell azt is, hogy önmagában az a körülmény, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési mennyiséget úgy határozza meg, hogy csak a legmagasabb, vagy csak a legalacsonyabb mennyiséget vagy értéket közli, és megadja az ettől való eltérés százalékos mértékét is, nem jelenti a többváltozatú ajánlattétel megengedését. A Kbt. ez ügyben a következő főbb előírásokat tartalmazza: - az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az 50. § (2) bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek; - az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot [57. § (2) bekezdésének b) pontja] alkalmazza az eljárásban; - többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen[…] részlet vége a válaszból.