Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott ajánlatkérés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszból: […]Ezek a rendelkezések a szerződés teljesítésével, a fizetéssel és a szerződés módosításával kapcsolatosak. Meghatározzák például a projekttársaságot, főszabályként előírják a 15 napos fizetési határidőt, kötelezővé teszik építési beruházás esetén, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezzen. Ezektől a rendelkezésektől a felek nem térhetnek el a szerződésben, másképpen fogalmazva a Kbt. rendelkezései a szerződés kötelező tartalmává kell hogy váljanak. A közbeszerzési szerződési rendelkezéseken túlmenően azonban a Ptk. tartalmazza a szerződésekre vonatkozó általános, közös szabályokat (Kötelmi jog Általános rész), valamint az egyes szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezéseket (Kötelmi jog Különös rész). Az elállás jogát a Ptk. az általános kötelmi szabályok között rendezi. Elállásra szerződés vagy jogszabály alapján van lehetőség. Elállás folytán a szerződés felbontásra kerül, azaz a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak - Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése. Erre tekintett nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2631
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Tárgyalások lezárását követő ajánlatértékelés jogszerűsége

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?
Részlet a válaszból: […]rendelkezést nem tartalmaznak, szintén alkalmazni kell. Ebből következik, hogy a tárgyalásos eljárásban benyújtott ajánlatok elbírálása, értékelése alapvetően a nyílt eljárásra előírt szabályok szerint, azaz a Kbt. 81-92. §-ai alapján történik. Nem jogszerűtlen tehát, ha a tárgyalások lezárását követően történik az ajánlatok formai és tartalmi vizsgálata, értékelése. Ugyanakkor ahhoz, hogy a tárgyalások kellően hatékonyak legyenek, megítélésünk szerint arra is szükség van, hogy az ajánlatkérő a tárgyalásokkal párhuzamosan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1452
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , ,