95 talált cikk az ajánlatkérő kötelezettsége kifejezésre

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség – keretmeg­állapodásos eljárás első részén kívüli eljárásban – keretszerződést kötni?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?

Kérdés: Milyen módon kell az ajánlatkérőnek igazolnia, hogy megküldte az ajánlattevők részére a Kbt.-szerinti dokumentumokat? Elegendő, ha csak magát a megküldést igazolja – például e-mail vagy telefax igénybevétele esetén?

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?

Kérdés: A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megjelölés pontosan mit takar, meddig terjed ez a korlát? Ha például az ajánlatkérő előírja, hogy egy nyilatkozatot, vagy egy szerződéstervezetet az ajánlatban cégszerűen aláírva kell benyújtani és az ajánlattevő nem e szerint jár el, akkor ez ebbe a kategóriába tartozik még? Vagy az ilyen ajánlat már érvénytelen?

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?

Kérdés: Mi értelme van a becsült értékhez mérni az aránytalanul alacsony árat, amikor a fedezethez képest sem volt reális kérdéseket feltenni?

Kérdés: Ha hibát akarunk kijavítani az ajánlatban, de nincs időnk újra összeállítani azt, hogyan, milyen formában van lehetőség a már összefűzött ajánlatban a hiba kijavítására?

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?