Igazolások benyújtása a szerződés megkötését követően

Kérdés: Mit kell tennie az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha az ajánlattevő – rendkívüli sürgősség esetében – nem tudja a kötelező kizáró okra vonatkozó igazolását [Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése] benyújtani a szerződéskötést követő 30. nap elteltével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem teszi lehetővé, hogy a kizáró okokra vonatkozóigazolást a szerződéskötést követően nyújtsák be az ajánlattevők.A kérdéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Kbt. 70.§-ának (1) és (2) bekezdésére, amely jogszabályhelyek szerint az ajánlattevőnekaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Előzetes összesített tájékoztató határidőn túli megjelentetése

Kérdés: Ha nem jelent meg előzetes összesített tájékoztató, és nem állnak fenn a rendkívüli sürgősség indokai, mi a teendő? Megjelentet-e előzetes tájékoztatót októberben is az Értesítő?
Részlet a válaszából: […] ...ha annak becsült összértéke (Kbt. 35. §-a, 37-38. §-a, 40.§-a) eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót.A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő előzetes öszszesítetttájékoztatót köteles készíteni a tervezett építési beruházás lényegesjellemzőiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan érhető el a platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban, illetve a gyakorlatban hogyan biztosítják azt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre talán a legegyértelműbb választ a Kbt. 58. §-ának(7) bekezdése adja meg, amelynek értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési műszakileírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőlegárukat az eljárásból kizár vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Alapajánlat kötelező beadása alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Következik-e a Kbt.-ből, hogy alternatív ajánlat megengedése esetén kötelező alapajánlatot is beadni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételilehetőségnek.Az említett jogszabályhely (2) bekezdése szerint azajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, haaz összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása

Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Részlet a válaszából: […] ...eleget téve, megfelelőáron és elfogadható kötelezettségvállalással nyújtotta be ajánlattevőajánlatát, azonban például az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációbanjelezte, hogy az ajánlatot más, a székhelytől eltérő címre kérte eljuttatni, serre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozást kell figyelembe venni, amelynekértelmében – ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásbankérni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban

Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében –, amely esetünkben – amennyiben jól értjük a kérdést -hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lenne. Ha egyébként az ajánlatkérőhirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytat le, minden továbbinélkül alkalmazhatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott időpontok, azaz maga a kiegészítő tájékoztatásabban az esetben tud működni, amennyiben ezen időpontok alkalmazását azajánlatkérő figyelmen kívül hagyja, s az általa megállapított – általában szűk– határidőn belül minél gyorsabban válaszol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Pótmunka elszámolásának lehetősége hiányos tervdokumentáció esetén

Kérdés: Ha az ajánlatadás időszakában nem áll rendelkezésre megfelelő szintű tervdokumentáció, de az ajánlatkérő ragaszkodik a komplett teljes ár megadásához, teljességi nyilatkozat aláírásához, jogában áll-e az ajánlatkérőnek benyújtani igényét pótmunka-elszámolásra, ha csak később, a kivitelezés idején bocsát az ajánlatkérő rendelkezésre megfelelő szintű kiviteli tervdokumentációt, és abban olyan munkák is szerepelnek, amelyek az ajánlati tervben nem voltak megállapíthatóak?
Részlet a válaszából: […] ...tudjaannak létjogosultságát. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Kbt. 125. § (3)bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást alkalmazhat, ha – a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címke:

Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Részlet a válaszából: […] ...A törvénymódosítás hoz-e ebben a témában változást? Tekintettel arra, hogy a Kbt. egybeszámítási szabályai azajánlatkérő szervezeti megoldásaitól függetlenek, ezért a beszerzésátalakítása, az eddigi törvényes gyakorlatot alapul véve, nem változtathatjameg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
411
412
413
469