Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, amennyiben maga a szerződés nem tartalmaz ezzel ellentétes szabályt, és az új támogatási szerződés is megengedi, úgy egyéb forrás rendelkezésre állása esetében is hatályba léptethető a szerződés. Mivel a pályázati forrás megjelölése abból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattevő nem kívánja benyújtani a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert nyílt eljárásban a szerződés tartalmával nem ért egyet? Hogyan tud eljárni ebben az esetben az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...66. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlattételi dokumentációban szerepel az alábbi kitétel:
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...– a 87. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével – az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi:a) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Árlejtéshez csatlakozás később

Kérdés: Lehetősége van az ajánlattevőnek utólag csatlakozni az árlejtéshez?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő az árlejtés ideje alatt bármikor beléphet, amíg az árlejtés még folyamatban van, de ha lezárult az árlejtés, akkor már nem tud licitálni, ekkor az eredeti, EKR-ben tett ajánlata marad érvényben, és ennek tekintetében áll be az ajánlati kötöttsége a 424/2017....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Dönthet úgy az ajánlatkérő, hogy több értékelési szempont közül kizárólag csak az ajánlati ár vonatkozásban folytat le árlejtést? Amennyiben igen, úgy az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés alá nem eső értékelési szempontokra tett megajánlás vonatkozásában mikortól áll be (ajánlattételkor vagy az árlejtés lezárásakor)?
Részlet a válaszából: […] Technikailag el kell választani azt, hogy az árlejtési rendszerben minden értékelési szempontnak szerepelnie kell, attól, hogy mely szempontokat versenyezteti az árlejtés során az ajánlatkérő. A 424/2017. Korm. rendelet értelmében nem kötelező minden értékelési szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR és indikatív ajánlatkérés

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó dinamikus beszerzési rendszerbe felvettek minket részvételre jelentkezőként. Az ajánlatkérő rendszeresen küld indikatív ajánlatkéréseket a dinamikus beszerzési rendszerre hivatkozással. Kötelesek vagyunk ezekre válaszolni azért, mert a jegyzéken szerepelünk?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésekre is, így például keretmegállapodás esetén a versenyújranyitások indítására, dinamikus beszerzési rendszer esetén az ajánlattételi felhívások megküldésére.A Kbt. 28. § (2) bekezdése a becsült érték felmérésére példálózó jelleggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Az ajánlatkérő döntéseinek megsemmisítése

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a DB egy adott pontig, az egyik kiegészítő tájékoztatásig semmisítette meg az eljárást? Ezt vajon az EKR-ben hogyan lehet kezelni? Visszatérjünk valahová, ahol csak „félig” voltunk?
Részlet a válaszából: […] ...EKR ebben a helyzetben nem tudja az ajánlatkérőt visszahelyezni félig az ajánlattétel folyamatába, az eljárást nem fogja tudni az ajánlatkérő tovább folytatni, annak ellenére, hogy logikailag a jogorvoslati fórum döntése ezt lehetővé tenné. Az eljárást egészen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő valamennyi dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplő részére köteles az ajánlattételi felhívásokat megküldeni, kivéve, ha annak jogszabályi akadálya van (pl. kizáró okok hatálya alá került a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Aláírásminta elfogadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó jogszabályokból következik.A szabályozásból látható tehát, hogy az nem jogszerű megoldás, ha a gazdasági szereplők az ajánlattételi szakaszban kizárólag a képviseleti jog igazolása céljából készíttetnek az ügyvéddel (vagy kamarai jogtanácsossal)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kiegészítő tájékoztatás és EPK

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásban.A kiegészítő tájékoztatás (Kbt. 56. §) egy már megindított közbeszerzési eljárás részvételi, illetve ajánlattételi szakaszához kapcsolódó eljárási cselekmény, amelynek során a közbeszerzési eljárásban való részvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.
1
4
5
6
161