Találati lista:
1. cikk / 179 Helyszíni bejárás kötelező jellege
Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?
2. cikk / 179 Jogkövetkezmény alóli mentesülés mellőzés esetében
Kérdés: Ha közbeszerzés mellőzése történik, de az ajánlatkérő visszafizeti a kapott szolgáltatást, akkor mentesülhet a jogkövetkezmények alól?
3. cikk / 179 Alvállalkozó bejelentésének elmulasztása
Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?
4. cikk / 179 Igazgatási szolgáltatási díj maximuma
Kérdés: Megtörténhet-e, hogy a jogorvoslati díj 17,5 millió forint feletti összeg lesz annak ellenére, hogy ennek mértékét a Kbt. rögzíti?
5. cikk / 179 Szerződés fair díjazással vs. közbeszerzés
Kérdés: Amennyiben adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a városüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az in-house viszony nem áll fenn, mert a gazdasági társaság bevételei több mint 20%-ban nem az önkormányzattól, hanem piaci szférából (hulladékgazdálkodás) származik, úgy az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében közbeszerzés nélkül megbízhatja-e a gazdasági társaságot a városüzemeltetés körében felmerülő egyes feladatok ellátásával?
6. cikk / 179 Műtárgy vásárlása
Kérdés: Amennyiben egy múzeum szeretne egy El Greco-festményt beszerezni, van-e lehetőség az eljárás jogszerű mellőzésére bármilyen indokkal, vagy mindenképpen hirdetmény nélküli eljárást kell lefolytatnia? Mivel az utóbbi nem életszerű, hiszen itt a vevők versenyeznek egymással, így biztosan nem fog senki ajánlatot tenni, miután regisztrált az EKR-ben. Hogyan lehet akkor így a múzeumok számára jogszerűen műtárgyakat vásárolni?
7. cikk / 179 Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség
Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
8. cikk / 179 Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében
Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
9. cikk / 179 Integritás Hatóság bírságolása
Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
10. cikk / 179 Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén
Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
