180 talált cikk a mellőzés kifejezésre

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?

Kérdés: Ha közbeszerzés mellőzése történik, de az ajánlatkérő visszafizeti a kapott szolgáltatást, akkor mentesülhet a jogkövetkezmények alól?

Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?

Kérdés: Megtörténhet-e, hogy a jogorvoslati díj 17,5 millió forint feletti összeg lesz annak ellenére, hogy ennek mértékét a Kbt. rögzíti?

Kérdés: Amennyiben adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a városüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az in-house viszony nem áll fenn, mert a gazdasági társaság bevételei több mint 20%-ban nem az önkormányzattól, hanem piaci szférából (hulladékgazdálkodás) származik, úgy az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében közbeszerzés nélkül megbízhatja-e a gazdasági társaságot a városüzemeltetés körében felmerülő egyes feladatok ellátásával?

Kérdés: Amennyiben egy múzeum szeretne egy El Greco-festményt beszerezni, van-e lehetőség az eljárás jogszerű mellőzésére bármilyen indokkal, vagy mindenképpen hirdetmény nélküli eljárást kell lefolytatnia? Mivel az utóbbi nem életszerű, hiszen itt a vevők versenyeznek egymással, így biztosan nem fog senki ajánlatot tenni, miután regisztrált az EKR-ben. Hogyan lehet akkor így a múzeumok számára jogszerűen műtárgyakat vásárolni?

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?