Kiegészítő tájékoztatás mint a felhívás része

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás keretében adott válaszok a dokumentáció részét képezik? Ha mi nem kérdeztünk, és figyelmen kívül hagyjuk a választ, annak mi a következménye? És ha nem kapjuk meg a válaszokat? Egyébként azt annak az ajánlattevőnek is megküldik, aki/amely nem tett fel kérdést?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kiegészítő tájékoztatás gyakorlatilag a dokumentációmelléklete, melyben ajánlatkérő pontosít, segítséget nyújt a megfelelőajánlattételhez. Amennyiben az ajánlattevő megkapja a tájékoztatást, defigyelmen kívül hagyja azt, saját hibájából nem ad be megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás visszavonásának törvényi szabálya

Kérdés: Hol szabályozza a Kbt. az ajánlati felhívás visszavonását? Ilyenkor a dokumentáció visszajár? És az ellenértéke is?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó szabályt a Kbt. 76. §-a tartalmazza, mely akövetkezőképpen szól: – az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáigmódosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározottfeltételeket. A módosított feltételekről e határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás késedelme

Kérdés: Mi van abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem adja meg határidőben a kiegészítő tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ezt bizonyítani tudja, akkor azajánlatkérő eljárási hibát vétett, melynek okán ajánlattevő jogorvoslatieljárást indíthat. Ennek eredménye változó, a jogsérelem nagyságától függően,bírság lehet. De egyéb jogsérelem mellett az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség vonatkozásában az alábbi szabályokatérdemes kiemelni, hogy a törvény szabályozását könnyebben át tudjuk tekinteni. Nyílt eljárás esetében az alábbi szabályok érvényesülnek:– a Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – véleményünk szerint – azt "sugallja", hogy atenderkiírást készítő ajánlatkérő nem ért a közbeszerzés tárgyához, mertvélhetően hiányoznak a megfelelő szakmai ismeretei, amiből az is következik,hogy – az egyébként nem megfelelő kiírás miatt – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Írásbeli tájékoztatás tartalma

Kérdés: Írásbeli tájékoztatás esetén a kérdésről is tájékoztatni kell a többi ajánlattevőt, vagy csak az ajánlatkérő válaszáról?
Részlet a válaszából: […] Az egységes tájékoztatás érdekében az ajánlatkérő vagy akérdést magát ismerteti, vagy annak tartalmáról ad tájékoztatást. Amennyiben atartalmi összefoglaló egyenértékű, és nem változtatja meg az eredeti kérdéscélját, ezzel az ajánlatkérő eljárási hibát nem vét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció kiegészítése

Kérdés: Van-e lehetőség az ajánlattételi határidő alatt a dokumentáció kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás nem ad erre lehetőséget a Kbt. 56.§-ának (4) bekezdése szerint.A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az nesértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát azajánlattevők számára hozzáférhetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Cégszerű nyilatkozat dokumentáció átvételéről

Kérdés: Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)
Részlet a válaszából: […] A dokumentáció átvételéről szóló cégszerű nyilatkozat ugyanszokatlan, de nem kifogásolható, emellett aránytalan nehézséget nem jelent azajánlattevő számára. Ami miatt nehezen érthető, az pontosan az az elem, amelyrea kérdező is utal. Az ajánlatkérőnél ugyanis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címke:
1
…
31
32
33
…
48