Esélyegyenlőség sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak arról, hogy milyen konkrét esetekben, tényállás alapján állapította meg a DB az esélyegyenlőség megsértését az ajánlatkérők terhére?
Részlet a válaszából: […] Az általános tapasztalat az, hogy konkrét jogsértés nélkül nem állapítják meg az esélyegyenlőség megsértését. Ha azonban például az összegezést nem egységesen egy időpontban juttatják el, vagy a hiánypótlást nem bocsátja ki egy ajánlattevő vonatkozásában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet lehetővé teszi úgynevezett ökocímke előírását a műszaki leírásban, melynek rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ajánlat benyújtási módjának kizárólagossága

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatomat kizárólag elektronikus formában (úton) nyújthatom be? Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés kivételével az ajánlatérő csak lehetővé teheti az elektronikus ajánlattételt, de nem kötelezheti erre az ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Alapelvek sérelme

Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hiba­elhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az értékelési részszempontokat az ajánlatkérő szakmai, előkészítő munkája nyomán készítették el, ennek része lehet a vállalt határidők megtartása. Amennyiben a lépésközök (1-1,5-2) nem túlzottan nagyok, van erre lehetőség. Az értékelési módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Alapelv sérelme

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattétel nyelve magyar. Ha tolmács igénybevétele szükséges, annak költségeit az ajánlattevőnek kell viselnie. Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz a magyar nyelv használatát illetően, melyet az ajánlatkérő döntésétől tesz függővé. Ebben a formában tehát esélyegyenlőtlenség nem merülhet fel, ezt adottságként kell az ajánlattevőknek kezelniük, és bízni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Telephelyhez kötött tevékenységarány meghatározása a kiírásban

Kérdés: Összhangban áll-e a Kbt.-vel az a kiírás, mely szerint az ajánlattevő tevékenységének 50 százalékát az ajánlatkérő közigazgatási területén elhelyezkedő telephelyén kell kifejtenie?
Részlet a válaszából: […] Ez a feltétel vélhetően a közbeszerzési szerződésekteljesítésére vonatkozó, a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2) bekezdésbenrögzített előírás félreértelmezéséből adódik. A hivatkozott rendelkezés ugyanisazt írja elő, hogy az ajánlattevőnek (közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.