130 cikk rendezése:
51. cikk / 130 Szállításhoz igénybe vett gépjármű azonosítóinak megjelölése az ajánlatban
Kérdés: A felhívás szerint az ajánlattevőknek az ajánlatban meg kell jelölniük annak a gépkocsinak a típusát és rendszámát, amellyel szállítják majd a megrendelt terméket. És ha fuvarozót bíznak meg? Vagy addig új járművet vesznek? Mi értelme van ennek a kitételnek?
52. cikk / 130 Kiírás eltúlzott technikai feltételekkel
Kérdés: Arra a kérdésre, hogy egy adott pályázat teljesítéséhez miért van szükség a dokumentáció szerinti berendezésre, megfelelő-e az a válasz, hogy az ajánlatkérőnek a megjelölt berendezések megléte szükséges a munkák elvégzéséhez? Egyrészt: a követelmény véleményünk szerint túlzott és szükségtelen szakmailag, másrészt: a munkát nem az ajánlatkérő végzi el, és az más berendezéssel is elvégezhető a beszerzés tárgyára figyelemmel, mely más berendezés az ajánlattevő rendelkezésére áll. Élhetünk-e jogorvoslattal a fenti eljárás(ok) miatt?
53. cikk / 130 Igazolás alvállalkozó nyilatkozatával
Kérdés: Az, hogy a kiírás szerinti gép rendelkezésünkre áll, igazolható-e 10 százalék alatti alvállalkozó nyilatkozatával?
54. cikk / 130 Alkalmatlanná nyilvánítás alapja
Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
55. cikk / 130 Zártan kezelendő iratok
Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
56. cikk / 130 Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák
Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
57. cikk / 130 Alvállalkozói teljesítés aránya alkalmasság igazolásánál
Kérdés: A legújabb tendenciák szerint a 10 százalék alatti alvállalkozók igazolhatják az alkalmassági követelményeknek való megfelelőséget, míg ezt a korábbi gyakorlat egyértelműen kizárta, és csak a 10 százalék feletti alvállalkozók esetében engedte. Ez nyilván összefügg a Kbt. új alvállalkozó-fogalmával. Valóban ez az indok? Mi erről a kérdésről a véleményük?
58. cikk / 130 Értelmezési problémák alkalmasság igazolásakor építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházásoknál – elvileg – a Kbt. tartalmazza az alkalmasság igazolási módjait, a konkrétumokat pedig a 162/2004-es Korm. rendelet határozza meg. Ennek fényében hogyan értelmezhetőek a Kbt. műszaki-szakmai alkalmasságra, statisztikai létszámra vonatkozó bekezdései, valamint a 162/2004. Korm. rendeletben a műszaki-szakmai alkalmasság körében előírt, teljesítésben részt vevők létszámáról szóló tájékoztatás?
59. cikk / 130 Alkalmassági feltételek ellentmondásossága
Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
60. cikk / 130 Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése
Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
