Kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a DBR-ben

Kérdés: Indítottunk egy DBR felállítására irányuló eljárást. A beérkezett részvételi jelentkezéseket elbíráltuk, és felállítottuk a rendszert, majd kiküldtünk a rendszerben egy ajánlati felhívást, melyre válaszul az egyik ajánlattevő jelezte, hogy ő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, és kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ki kell-e zárni a DBR-ből az ajánlattevőt, és ha igen, melyik pontra hivatkozva? Vagy mivel nincs ajánlattételi kötöttség, maradhat a DBR-ben, legfeljebb az ajánlatát kell érvényteleníteni abban az esetben, ha mégis ajánlatot tenne az egyik felhívásunkra?
Részlet a válaszából: […] ...jelezni az ajánlatkérő felé.A kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlatkérő semmiképpen nem maradhat a DBR-ben. A megoldás nem a b) pont alkalmazása, hanem a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint kizárás, ami érvénytelenséget eredményez.A Kbt. 73. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegése

Kérdés: Mit kell értenünk a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "súlyos" megszegés alatt?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlat szerint az ajánlatkérőre kell bízni a kizáró ok megítélését, az ő mérlegelési körébe tartozik egy ilyen kizáró ok alkalmazása is. Ehhez kapcsolódik a "súlyosság" megítélése is, tehát nem lehet egzakt módon meghatározni ennek határait, tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.A fenti jogalap alkalmazását megakadályozza, hogy valójában az ajánlatkérő nem tudja, hogy a beérkezett ajánlatok nem tartoznak a kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] ...határidőre vonatkozó értékelési szempontok nem tekinthetők ún. minőségi értékelési szempontnak, továbbá a halasztott fizetés alkalmazásának lehetősége csak tényszerűen indokolt, objektíven alátámasztott feltételek alapján alkalmazható. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is,-építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték.Ami a T-Systems ügyben releváns lehet, az az a tény, hogy az ajánlatkérő és a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Gyártási hely meghatározása az ajánlatkérő által

Kérdés: Kötelezheti-e az ajánlatkérő a gazdasági szereplőket arra, hogy az általuk megajánlott termék gyártási helye az ajánlatkérő letelepedése szerinti országban legyen?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló esetben egyértelművé teszi, hogy bármennyire is indokolt az ajánlatkérő véleménye szerint a hazai gyártású termék, alapanyag alkalmazásának előírása, erre az európai szabályok szerint nincs lehetőség. Az érintett ügyben, ahol az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzési tárgyon túlmutató címkét azonosított az ajánlatkérő követelményrendszerében, abban az esetben el kell tekintenie a címke alkalmazásától, és a címke követelményrendszeréből kiemelni azokat az elemeket, melyek kapcsolódnak a beszerzés tárgyához, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet a válaszából: […] ...a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött szerződésekről együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Alkalmassági szempont értékelési szempont körbe sorolása

Kérdés: Lehet-e a referenciaértékelési szempont az, ha az ajánlatkérő csak a darabszámot igényli, és nem alkalmazza a referenciát alkalmassági szempontként az adott eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.Ez az értékelésiszempont-típus pedig összeér a szakember mint alkalmassági szempont alkalmazásával, ezért került túlzóan részletesen szabályozásra a hiánypótlás során is a szakember cseréjének kérdésköre, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
1
2
3
124