Kivételi kör nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben, a Kbt. 111. § c) pontban új kivételi körként szerepelnek a járulékos közbeszerzési szolgáltatások, de ez a szolgáltatás nem található a Kbt. 3. sz. mellékletében. Hogyan kell értelmezni ezt az új kivételi kört?
Részlet a válaszából: […] ...a névjegyzéken szereplő tanácsadók igénybevételére vonatkozik. Az új kivételi kör a tevékenység oldaláról definiálja a Kbt. alkalmazása alóli mentességet, azaz az ajánlatkérő járulékos közbeszerzési tevékenységre vonatkozó szolgáltatást rendel meg.A Kbt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Alkalmassági előírás utólagos ellenőrzése

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...nincs lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő adott eljárási cselekmény utólagos, a közbeszerzési szerződés megkötését követő alkalmazásával orvosolja a nyertes ajánlat olyan hiányosságát, amely hiányosság a szerződéskötést megelőzően nem vitathatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Támogatás és közbeszerzés

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet a válaszából: […] ...megvizsgálnia, hogy a fenti együttes feltételek teljesülnek-e, ugyanis bármely feltétel nem teljesülése kizárja a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettségét, azaz anélkül lehet szerződést kötni.i) Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a sportszövetség a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Felhívás megsemmisítése

Kérdés: Ha egy eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság bontást követően megsemmisíti a felhívást, akkor, mivel az eljárás bírálati szakaszban van, a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásával az ajánlatkérőnek le kell zárnia az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek le kell zárnia a cselekmények sorát, és nem átmeneti helyzetben „hagyni” az eljárást. Ennek megfelelően, mivel az ajánlatkérőnek bírálati kötelezettsége van, ez akkor is fennáll, amikor egyébként az eljárás megsemmisítésre kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Versenykorlátozó megállapodás

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunkban aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő a beadott indokolásban kedvező beszerzési árra hivatkozott, amelyhez az árajánlatot is csatolta. Felmerült bennünk, hogy ha ennyire kedvezményes a beszerzési ár, akkor nem kellene-e vizsgálnunk a versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik ehhez a kizáró okhoz.A kizáró ok körébe nem tartozó versenykorlátozó cselekmények esetében a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása irányadó. Eszerint, ha ajánlatkérőként az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő az első helyen lévő ajánlattevőtől felvilágosítást kért. Észrevettük, hogy az ajánlatunkat hiányosan adtuk be, és mivel mi második helyen állunk, szeretnénk kiegészíteni a hiányzó nyilatkozattal. Van arra lehetőség, hogy önkéntesen adjunk be hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] ...az önkéntes hiánypótlás lehetősége tekintetében figyelembe kell venni, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatására milyen szabályok alkalmazásával kerül sor, a hiánypótlási felhívást milyen eljárási cselekménnyel összefüggésben küldték ki.Szükséges arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Eljárási cselekmények alkalmazása az EKR-ben

Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben véleményünk szerint az ajánlatkérő által elindított eljárási cselekmény alapján kell megítélni, milyen célja volt az ajánlatkérőnek. Attól, hogy a fenntartásról nyilatkozott, ez a nyilatkozat összhangban van az ajánlat visszavonásával, azt nem zárja ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Kötelező eredménytelenségi ok

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredménytelenné nyilvánítását illetően. A (2) bekezdés valóban azokat az eredménytelenségi okokat tartalmazza, amelyek alkalmazásáról az ajánlatkérő jogosult dönteni, azaz a közbeszerzési eljárást a felsorolt feltételek fennállása esetén jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező kikötni tartalékkeretet? Amennyiben kikötjük a szerződésben, és fel is kívánjuk használni, szerződésmódosítással vagy anélkül is megtehetjük?
Részlet a válaszából: […] ...mértékét vagy összegét rögzítette, egyéb szabályokat a felhasználással kapcsolatosan nem, akkor a Kbt. 141. §-ának megfelelő alkalmazásával szerződésmódosítással lehetséges a felhasználási szabályokat rögzíteni.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Nyilvánosság a bírálat során

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
Részlet a válaszából: […] ...bárki hallgatja a döntést, és idő előtt tájékoztatást nyújthat, sérti az esélyegyenlőség elvét. Ennek megfelelően javasolt a Mötv. alkalmazása fentiek értelmében, ugyanis az információszabadság szempontjából valójában nincs indoka a döntést megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
1
2
3
139