Felhatalmazó nyilatkozat alkalmazása 2009-ben indult eljárásban

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése a következők szerint változott 2010. január 1-jétől: eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – 91. § – kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. E beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot a 2009-ben indult közbeszerzési eljárás tekintetében is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […]

A jelzett szabály nem 2010. január 1-jétől, hanem 2009. november 1-jétől került a Kbt.-be, és az ettől az időponttól induló eljárások tekintetében kell alkalmazni, de előtte nem.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk mindkét esetben a kevésbé kockázatmentesmegoldást és alvállalkozóként történő értelmezést. Ennek oka, hogy a két definícióátfedésben van. Tekintettel az alvállalkozó definíciójára, mely szerintalvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] ...ésha az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, azelső rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapjánaz ajánlattevőket rangsorolni.A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartamalatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Rangsorolás megváltoztatása keretmegállapodásnál

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?
Részlet a válaszából: […] ...a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációtkövetően – köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempontalapján a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Önkéntes hiánypótlás benyújthatósága

Kérdés: Milyen jogszabályon alapul a felhívásnak az a rendelkezése, mely szerint az "önkéntes" hiánypótlást az eredményhirdetést megelőző legkésőbb 10 nappal nyújthatja be az ajánlattevő? Ehhez kapcsolódva kérdésünk az is, hogy a hiányokat meddig lehet pótolni?
Részlet a válaszából: […] ...az önkéntes hiánypótlás is.Elképzelhető, hogy a 10 napos határidő a kiegészítőtájékoztatás kérésének nyílt eljárás során alkalmazott határideje, ameddig azajánlattevő a Kbt. szerint kérdezhet az ajánlatkérőtől, méghozzá legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Egyedi szerződések megkötésének rendje keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációtkövetően – köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempontalapján a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Megszűnt kizáró ok

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által alkalmazott bírság, szankció 2009. június 1-jétől már nem minősül kizáró oknak?
Részlet a válaszából: […] A 2009. június 1-jén hatályba lépett szabályozás hatályonkívül helyezte a kérdésben érintett, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontjaszerinti kötelező kizáró okot, mely a továbbiakban opcionálisan semalkalmazható. Azaz a fenti időponttól nem zárható ki az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
Részlet a válaszából: […] ...vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bíróságihatározattal a (6) bekezdésben meghatározott hátrányos jogkövetkezménytalkalmazott.A (6) bekezdés szerint a támogatásra való jogosultságotkizárja, ha a támogatás igénylőjét– a munkaügyi hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Részvétel közbeszerzési eljárásban negatív mérleggel

Kérdés: A negatív mérleg eleve kizárja az indulást közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, mi a megoldás, ha mégis szeretnénk ajánlattevőként indulni?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az automatikus kizárást, de az ajánlatkérők előszeretettelalkalmazzák a minősített ajánlattevői rendszer által alkalmazott megoldást.Amennyiben mégis szeretne az ajánlattevő az eljárásban ajánlatot tenni,erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titok szabályozása a Kbt.-ben eltér a Ptk.-banalkalmazottól. Azaz az üzleti titok sajátossága, hogy ajánlatában azajánlattevőnek el kell azt különítenie. A Kbt. 4. §-ban az alábbiak szerint hivatkozik a Ptk.szabályozására, majd specifikálja azt a 73. §-ban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
1
14
15
16
23