214 cikk rendezése:
151. cikk / 214 Sorba rendezés a közbeszerzésben
Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
152. cikk / 214 Egybeszámítás II.
Kérdés: Mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni? Kórházunknak az idei évben az alábbi gépeket kell beszereznie: fogászati kezelőegység, EKG, laborcentrifuga, defibrillátor. Esetünkben szükséges-e az alkalmazás?
153. cikk / 214 Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén
Kérdés: Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
154. cikk / 214 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség közbeszerzési jogviszonyban
Kérdés: Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során – többek között – döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?
155. cikk / 214 Ajánlati elemek elektronikus formában
Kérdés: Bizonyos ajánlati elemeket (például: terméklista) a papíralapú formátum mellett kérheti-e benyújtani az ajánlatkérő elektronikus formában is?
156. cikk / 214 Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél
Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
157. cikk / 214 Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban
Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
158. cikk / 214 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
159. cikk / 214 Megbízási jogviszonyban lévő szakember "bemutatása"
Kérdés: Az ajánlati felhívás pontosan meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakember részvételét írja elő a projektben. Az ajánlatkérő kéri csatolni a szakember önéletrajzát és a diplomamásolatát. Kérdésünk a következő lenne: Megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott szakembert is megfelelő bemutatni? Elegendő-e a megbízott szakember nyilatkozata (a diplomamásolata és az önéletrajza mellett), hogy részt kíván venni a projektben, avagy erőforrást biztosító szervezetként kell feltüntetni azt a vállalkozást, ahol egyébként a szakembert munkaviszonyban foglalkoztatják?
160. cikk / 214 Támogatás visszavonásának következményei
Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
