11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kapacitást biztosító általi felhatalmazással kapcsolatos nyilatkozat bekérése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot igényel azzal a tartalommal, hogy a kapacitást biztosító az ajánlattevőt felhatalmazza a rendszerbe történő adatfelvitelre. Mivel a kapacitást biztosító nem is tud hozzáférni a rendszerhez, nem tudom, miért van erre szükség? Feltétlenül hiánypótolnom kell, vagy ez egy olyan formai kérdés, ami nem eredményezhet érvénytelenséget?
2. cikk / 11 Igények az ajánlatkérő nemfizetése esetén
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?
3. cikk / 11 Teljesítés inkasszóra
Kérdés: Egy önkormányzat, mint ajánlatkérő, egy eredményes közbeszerzési eljárás során, még 2006-ban szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. A vállalkozó több részszámlát nyújtott be, melyek közül az ajánlatkérő többet kifizetett, ám többet – az igazolás és a számla befogadása után – egy felülvizsgálatot követően vitatott, nem, vagy csak részben fizetett ki Ezt követően a vállalkozó, hivatkozva a Kbt.-re, inkasszót nyújtott be ajánlatkérő bankszámlájára, amit a bank teljesített. Miért tehette ezt meg az ajánlattevő?
4. cikk / 11 Eljárás ajánlatkérő nemteljesítése esetén
Kérdés: Egyre több hírportálon olvasható, hogy a közbeszerzési szerződések ellenértékét nem fizetik ki a szerződött ajánlattevőnek. Ilyenkor mit lehet tenni?
5. cikk / 11 Ajánlattevő fizetésképtelensége alvállalkozó felé
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?
6. cikk / 11 Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
7. cikk / 11 Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban
Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
8. cikk / 11 Szerződésteljesítés ajánlatkérő által
Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?
9. cikk / 11 Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében
Kérdés: A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat kiadásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből – az azonos megfogalmazás miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
10. cikk / 11 Felhatalmazó nyilatkozat alkalmazása 2009-ben indult eljárásban
Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése a következők szerint változott 2010. január 1-jétől: eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – 91. § – kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. E beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot a 2009-ben indult közbeszerzési eljárás tekintetében is alkalmazni kell?
