Kapacitást biztosító általi felhatalmazással kapcsolatos nyilatkozat bekérése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot igényel azzal a tartalommal, hogy a kapacitást biztosító az ajánlattevőt felhatalmazza a rendszerbe történő adatfelvitelre. Mivel a kapacitást biztosító nem is tud hozzáférni a rendszerhez, nem tudom, miért van erre szükség? Feltétlenül hiánypótolnom kell, vagy ez egy olyan formai kérdés, ami nem eredményezhet érvénytelenséget?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (12) bekezdése kifejezetten előírja az arra vonatkozó meghatalmazás benyújtását, mely szerint a kapacitást biztosító szervezet helyett az ajánlattevő nyilatkozhat az EKR-ben, az alábbiak szerint:Az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Igények az ajánlatkérő nemfizetése esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. értelmében az alábbi szabályoknak kellmegfelelnie a Kbt. 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek:A 99. § (1) bekezdése alapján eredményes közbeszerzésieljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (Kbt. 91. §-a)kell írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Teljesítés inkasszóra

Kérdés: Egy önkormányzat, mint ajánlatkérő, egy eredményes közbeszerzési eljárás során, még 2006-ban szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. A vállalkozó több részszámlát nyújtott be, melyek közül az ajánlatkérő többet kifizetett, ám többet – az igazolás és a számla befogadása után – egy felülvizsgálatot követően vitatott, nem, vagy csak részben fizetett ki Ezt követően a vállalkozó, hivatkozva a Kbt.-re, inkasszót nyújtott be ajánlatkérő bankszámlájára, amit a bank teljesített. Miért tehette ezt meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a részszámlákat befogadta, így ezekkel kapcsolatbana teljesítésigazolásokat valószínűleg kiadta. A teljesítésigazolások utólagosvitatása nem érinti a részszámlák befogadását.A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. éviLXXXV. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Eljárás ajánlatkérő nemteljesítése esetén

Kérdés: Egyre több hírportálon olvasható, hogy a közbeszerzési szerződések ellenértékét nem fizetik ki a szerződött ajánlattevőnek. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha az ajánlatérőként szerződő fél aközbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdés szerinti szervezet, azazminisztérium, központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat vagyönkormányzati költségvetési szerv stb., az ajánlattevőként szerződő fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlattevő fizetésképtelensége alvállalkozó felé

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sok hasonlóságot mutat az előző kérdéssel. Aválaszban leírtak arról adnak tájékoztatást, hogy az ajánlattevő hogyan juthata pénzéhez.Abban az esetben tehát, ha az ajánlatérőként szerződő fél a22. § (1) bekezdés szerinti szervezet, azaz minisztérium,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban az alábbiszabályokat tartalmazza, melyek közül 2010. szeptember 15-ével a hamis adatdefiníciója, valamint a törvény 62. §-ának előírása módosult.A definíciók értelmében szándékosan kell a hamis adatot azajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a teljesítési szakaszban kezdődik a csőd­eljárásvagy felszámolási eljárás, akkor ameddig a teljesítés folyamatos, addig azellenérték megfizetése megtörténhet. Ha azonban a teljesítés során probléma lépfel, abban az esetben a jogosult nem teljesít, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szerződésteljesítés ajánlatkérő által

Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. jelenleg hatályos 305. §-ának (1)–(6) bekezdései ateljesítésigazolás és a fizetési határidők, illetve ajánlatkérői nemfizetésesetén az igényérvényesítés vonatkozásában, valamint az alvállalkozóigényérvényesítése tekintetében a következő rendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében

Kérdés: A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat ki­adásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből – az azonos megfogalmazás miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Kbt.-ben hivatkozott törvényirendelkezések szinkronban vannak egymással és alkalmazhatóak. Az 54. §rendelkezését a teljes szövegkörnyezetében érdemes vizsgálni. A törvény 54.§-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő – a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Felhatalmazó nyilatkozat alkalmazása 2009-ben indult eljárásban

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése a következők szerint változott 2010. január 1-jétől: eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – 91. § – kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. E beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot a 2009-ben indult közbeszerzési eljárás tekintetében is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […]

A jelzett szabály nem 2010. január 1-jétől, hanem 2009. november 1-jétől került a Kbt.-be, és az ettől az időponttól induló eljárások tekintetében kell alkalmazni, de előtte nem.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
2