Találati lista:
161. cikk / 233 Részvétel közbeszerzési eljárásban negatív mérleggel
Kérdés: A negatív mérleg eleve kizárja az indulást közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, mi a megoldás, ha mégis szeretnénk ajánlattevőként indulni?
162. cikk / 233 Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt
Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
163. cikk / 233 Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazásának előírása
Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?
164. cikk / 233 Fedezet rendelkezésre állása
Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?
165. cikk / 233 Adatközlés személyesen közreműködők vonatkozásában
Kérdés: Mikor indokolt, hogy az ajánlattevő közölje a szerződésben személyesen közreműködők nevét, képzettségét? És ha adott esetben e személyek száma eléri a százas nagyságrendet, akkor mi a teendő? Vagy ha előre nem is tudja az ajánlattevő, hogy az adott közbeszerzési szerződés teljesítésében alkalmazottai (megbízottja) közül ki működik majd közre?
166. cikk / 233 Banki igazolás alakszerűsége
Kérdés: A banki igazoláson szerepel, hogy az aláírás és pecsét nélkül is hiteles. Ennek ellenére az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásában tájékoztatta az ajánlattevőt, hogy banki igazolása – megállapítása, mármint az ajánlatkérő megállapítása szerint – nem hiteles, mert az nincs aláírva és lepecsételve. Mit tehetünk ebben az esetben?
167. cikk / 233 Szerződésteljesítés jogorvoslati eljárás alatt
Kérdés: Egy adott tenderen az ajánlatkérő nyertesnek hirdetett ki egy ajánlattevőt. Az eredményt a második legjobb ajánlatot tevő megtámadta, az eljárás jelenleg is folyik. A szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötte, az ajánlattevő azt egy éve a fentiek ellenére teljesíti. Ajánlatkérő honlapján a szerződés nem szerepel. Jogszerű-e ez így, illetve mi értelme van ebben az esetben a bírósági eljárásnak? Mit lehet ilyen esetben egyáltalán kérni a bíróságtól (döntőbizottságtól)?
168. cikk / 233 Keretmegállapodás több ajánlattevővel
Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
169. cikk / 233 Összegzés indoka
Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?
170. cikk / 233 Sorba rendezés a közbeszerzésben
Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
