Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az előbbiekben kiemelt innovációseredmények hasznosítását:– a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, azalkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést;– kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredményekhasznosítása:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
Részlet a válaszából: […] ...amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegivagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál;– alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzéséreelsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Ajánlattevő szerződéskötési kötelezettsége az általa megjelölt alvállalkozóval

Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvény, hogy az ajánlatkérő az utóbbbevonni tervezett alvállalkozó alkalmasságát – a közbeszerzési eljárásbanalkalmazott alkalmassági feltételek szerint – vizsgálja meg.Az ajánlattevő és az általa megjelölt alvállalkozó között aKbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...és ha az ajánlatkérő a Kbt.136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végénköteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőketrangsorolni;– az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Vállalások értékelésének meghatározhatósága

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítő 96. számában (KÉ 18.765/2006.) jelent meg a Fővárosi Bíróság ítélete, amely szerint az ajánlatkérő nem határozhatja meg, hogy mely vállalásokat értékel maximális pontszámmal, illetőleg azt sem, hogy mely vállalásokat tekint kirívóan aránytalannak, lehetetlennek, túlzottan magasnak vagy alacsonynak. Lehet-e olyan kiírást tenni, hogy például 60 hónap vagy a feletti jótállás vállalását maximális pontszámmal értékeli az ajánlatkérő annak érdekében, hogy ne érkezzenek kirívó megajánlások a nyerés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...utóbbi esetbenpedig érvénytelennek kell azt nyilvánítania.A rendelkezésre tekintettel ugyanakkor az ajánlatkérők általszokásosan alkalmazott megoldás az értékelési részszempontok körében, hogyelőre meghatározzák, mely értékeket veszik figyelembe az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációtkövetően – köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempontalapján, a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Lehetetlen, aránytalan vállalás következménye a közbeszerzésben

Kérdés: Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...esetben el kell fogadnia az ajánlatot, utóbbi esetbenpedig érvénytelennek kell nyilvánítania azt.Az ajánlatkérők által szokásosan alkalmazott megoldás, hogyelőre meghatározzák, az értékelési részszempontok közül mely értékeket veszikfigyelembe az értékelés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

A bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozás munkaügyi ellenőrzési szempontból

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó közbeszerzési eljárásban egy cég, ha foglalkoztatásra irányuló jogszabálysértést követett el. A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése szerint e kizáró okkal kapcsolatban az OMMF nyilvántartásából, illetve a Magyar Bányászati Hivataltól mely esetben kell igazolást kérni, azaz munkaügyi ellenőrzés szempontjából mikor esik az ajánlattevő vagy alvállalkozó a bányászatról szóló törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével,– a robbantástechnikai kutató tevékenység, valamint– az előző pontokban felsorolt tevékenységekhez éslétesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek építése,használatbavétele, üzemeltetése és elbontása.A bányafelügyelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ajánlattevői létszám keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egy ajánlattevővel vagy több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben az ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál. Mi történik akkor, ha az ajánlattevők csak ketten vannak?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő a törvény136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végénköteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőketrangsorolni. A fentiek alapján, sajnálatos módon két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló eljárás

Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés;– választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;– munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony,ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazottiszolgálati jogviszony, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.
1
17
18
19
22