Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott elektronikus cselekmények tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tárgyalás lebonyolítása elektronikus formában

Kérdés: Milyen formában és milyen szabályokkal tudom elektronikusan lebonyolítani a tárgyalást az EKR vagy más segítségével? Kijelölhetek-e egy szolgáltatót, amelyet ajánlatkérőként használni fogok? Lehet-e gyakorolni, felvehetem-e a kapcsolatot a tárgyalás előtt a másik féllel? (Tehát praktikus dolgokat kérek, ami abban segít, hogy le tudjam bonyolítani a tárgyalást.)
Részlet a válaszból: […]érintettekel felmutattatják az igazolványaikat, akiket az ajánlatkérő egyenként azonosít.- A szolgáltató azonosítása. Javaslat: előzetesen meghatározni azokat a szolgáltatásokat (Discord, Zoom, Skype stb.), melyek ingyenesen igénybe vehetők, nem okoznak többletterhet az ajánlattevők számára. Más-más ajánlattevővel más-más szolgáltató is alkalmazható. Előzetes gyakorlatot az ajánlatkérő javasolhat, mely nem közbeszerzési eljárási cselekmény, csak arra alkalmas, hogy a technikai kapcsolatfelvétel megtörténhessen. Ehhez szükséges igényelni az ajánlattevő elérhetőségét (pl. Skype-név), amennyiben szükséges, vagy annak időpontját, amikor a beszélgetéshez csatlakozhat az ajánlatkérő megfelelő kód elküldésével (pl. Zoom).- Annak egyértelművé tétele, hogy a tárgyalás során felvétel készül-e vagy sem. Javaslat: ha készül, ahhoz javasolt a felvétel megkezdésekor a jelenlévők hozzájárulását kérni.- Annak egyértelművé tétele, hogy technikai probléma esetében milyen következő eljárási cselekményt folytat le az ajánlatkérő. Javaslat: amennyiben aznap technikai okokból nem folytatható le a tárgyalás, abban az esetben milyen formában, milyen csatornán tudja azt az ajánlattevő jelezni, és meddig dönt az ajánlatkérő a tárgyalás módosított időpontjától. Technikai segítségnyújtáshoz vagy eseti problémához a jelenlévők elérhetőségének megkérése.- Technikai kérdések. Javaslat: a jegyzőkönyv-egyeztetés módjának ismertetése, a képernyő-megosztás lehetőségének alkalmazása, a chat funkcióban történő szerződéstervezet visszaküldése, majd együttes áttekintése. A tárgyalás ura ebben az esetben is az ajánlatkérő,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4508

2. találat: Elektronikus levél problémaköre az EKR-ben

Kérdés: A bírálati szakaszban az ajánlatkérő több alkalommal küld értesítést ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról. Eddig a legtöbb e-mail 1700 darab volt. A tegnapi nap folyamán 901 db e-mailnél állt meg a rendszer. Sajnos beleestünk már olyan hibába, hogy a generált e-mailek közé becsúszott 1 darab hiánypótlás, mely elég volt arra, hogy ne vegyük észre, és emiatt érvénytelen legyen egy másik eljárásban az ajánlatunk. Nem lehetne ezt úgy megoldani, mint a "régi" papíralapú rendszerben, hogy az ajánlatkérő ír egy levelet, melyben felsorolja azokat a cégeket, amelyeket adott részekben érvénytelennek nyilvánít, és ezt a levelet küldi ki akár 27 részre?
Részlet a válaszból: […]érkezhet az elektronikus levél, javasolt az EKR közvetlen ellenőrzése a futó eljárások vonatkozásában. Az elektronikus levél egy további szolgáltatás, mellyel kapcsolatban az ajánlatkérő kockázatot vállal, hiszen akár szerverprobléma vagy vírus miatt megtörténhet, hogy nem kapja meg az EKR által generált elektronikus levelet. Ezért erre semmilyen módon nem is hivatkozhat jogvita esetében, ha a levél esetleg spambe érkezett.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4503

3. találat: EKR mellőzése

Kérdés: Ha nem nyújtható be az EKR-ben a terv, mert nagy terjedelmű, abban az esetben ez teljesen kimaradhat az EKR-ből? Azaz lehet-e ez a körülmény alapja annak, hogy az ajánlatkérő nem az EKR-ben folytatja le az eljárást?
Részlet a válaszból: […]nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;- az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;- az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;- az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában) - a)-d) pontok.A fentiek közül azonban egyik sem utal fájlnagyságra, azaz ha a fájl szétdarabolható, még ha komoly értelmezési nehézséget is okoz, de az ajánlatkérő nem írta elő méretarányos modell benyújtását, vagy olyan fájlformátumot, mely a fentiek közül az a)-c) pontok valamelyikébe érhető, akkor nincs lehetőség csak a fájl nagysága miatt elhagyni az EKR-t.A kérdésben jelzett fájlformátum-probléma önmagában olyan kérdés, ami nem a teljes EKR elhagyását teszi lehetővé, csak az ajánlat egy részének nem EKR-be történő feltöltését. A 41/C. § (2) bekezdése alapján az összegezésben fel kell tüntetni az eltérés okát, továbbá a szabály felhívja a figyelmet arra, hogy a mellőzés csak az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amely vonatkozásában az ok fennáll.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés a következők szerint szól: az ajánlatkérőnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4362

4. találat: Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszból: […]hatályos szövege - alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható - ahol a közbeszerzési törvény, vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.A (6) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárásban az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön kormányrendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet.Az írásbeliség elektronikus formában történő biztosításának feltétele a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás biztosítása, mely független attól, hogy kötelezettségvállalás, vagy kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdés a kommunikáció tartalma. A 41. § kétségtelenül bizonytalanul fogalmaz akkor, amikor nyilatkozattételnek minősíti a kapcsolattartást önmagában, azonban a közbeszerzésben az ajánlatkérő és a gazdasági szereplő közötti kommunikáció az eljárási cselekmények lefolytatása során valósul meg (kiegészítő tájékoztatáskérés, kiegészítő tájékoztatás nyújtása, ajánlattétel, hiánypótlási felhívás, hiánypótlás stb.). A nyilatkozattétel tehát nem szűkíthető le kötelezettségvállalásra, azaz a vonatkozó rendelkezés - tartalomtól függetlenül - a közbeszerzési eljárási cselekmények során megvalósuló kommunikáció formájára utal. Ennek megfelelően tehát az írásbeliség követelménye nemcsak a kötelezettségvállalás, hanem minden, a két fél közötti, a Kbt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3931

5. találat: Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszból: […]az alábbiak szerint:- elektronikus aláírás: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikai­lag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat;- elektronikus aláírás felhasználása: elektronikus adat elektronikus aláírással történő ellátása, illetve elektronikus aláírás ellenőrzése;- elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes;- elektronikus aláírás érvényesítése: annak tanúsítása minősített elektronikus aláírás vagy e szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezésével, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás vagy időbélyegző, illetve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;- fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető.A fentiek alapján valamely dokumentumhoz rendelhető az elektronikus aláírás, mely elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Elvi értelemben ez akár egy elektronikus levél is lehet, tehát nem annak csatolmánya, azonban szükséges annak biztosítása, hogy az aláírás a dokumentum tartalmához oly módon kapcsolódjon, hogy minden módosítás érzékelhető legyen rajta. Amennyiben csupán elektronikus levélen helyezi el az aláírást az aláírással rendelkező természetes vagy jogi személy, akkor esetleg a spam-ellen­őrzés során úgy értékelheti a szoftver, hogy az e-mail tartalmához hozzányúltak. Az elektronikus aláírás tehát akkor tudja kiváltani azt a jogkövetkezményt, azaz akkor lesz bizonyító ereje az általa aláírt dokumentumnak, ha azt az aláíró eleve a fenti információ birtokában használja. Tehát a csatolt dokumentum aláírása során nem fog szembesülni azzal a problémával, hogy a küldés során az e-aláírás szolgáltatás a dokumentum nem valós változását fogja érzékelni, megfosztva ezzel azt az elektronikusan aláírt jellegétől.Az elektronikus aláírás biztosítja tehát, hogy azonosítható legyen a dokumentum aláírója, és azt a tényt, hogy a dokumentum nem változott az aláírás óta. További szolgáltatásként ún. elektronikus időpecsétet is kaphat a dokumentum, mely igazolja, hogy mikor írták azt alá. Mindezt egy nem elektronikusan aláírt elektronikus levél önmagában nem képes igazolni, hiszen nem egyértelmű, hogy ki küldte azt, gondoljunk csak a kéretlen levelekre, melyeket általában nem az küldött, akinek a nevével visszaélve felhasználták postaládája adatait. Nem egyértelmű, hogy mikor küldte, hiszen ez a számítógép időbeállításától függ, továbbá nem igazolható, hogy milyen tartalommal küldte, az akár át is konvertálódhatott a küldés során (például a táblázatok).Fentieket egyben alátámasztja a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet, mely 3. §-ában közvetetten ugyan, de egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az elektronikus eljárási cselekmények gyakorlása során a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát.A rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az elektronikus cselekmények gyakorlása, az elektronikus árlejtés során különösen a következőket köteles biztosítani:- a kapcsolattartás ajánlatkérő által választott elektronikus eszközei nem eredményezhetik az ajánlattevők megkülönböztetését, nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz, és működésükben összeegyeztethetőnek kell lenniük az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési tevékenység[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3486

6. találat: Ajánlati elemek elektronikus formában

Kérdés: Bizonyos ajánlati elemeket (például: terméklista) a papíralapú formátum mellett kérheti-e benyújtani az ajánlatkérő elektronikus formában is?
Részlet a válaszból: […](együtt: ajánlattevők), illetve a további résztvevők kötelesek biztosítani, illetve tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, valamint az egyenlő bánásmód elvét. Az ajánlatkérő az elektronikus cselekmények gyakorlása, az elektronikus árlejtés során különösen a következőket köteles biztosítani: - a kapcsolattartás ajánlatkérő által választott elektronikus eszközei nem eredményezhetik az ajánlattevők megkülönböztetését, nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz, és működésükben összeegyeztethetőnek kell lenniük az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési tevékenység során alkalmazott termékekkel; - a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések (azaz: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését; - az elektronikusan továbbított adatokhoz határidő előtt ne lehessen hozzáférni; - az előző bekezdés szerinti tilalom megsértésének felderíthetőségét; - az ajánlatok benyújtása pontos időpontjának meghatározhatóságát; - a közbeszerzési eljárás során az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek egyidejű intézkedésével, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság azonosításával lehet hozzáférni; - a beérkezett adatok megnyitásának időpontját csak az arra jogosult személyek állapíthatják, illetve változtathatják meg, illetve - a beérkezett és megnyitott adatok csak a jogosultak számára maradnak hozzáférhetőek. Az elektronikus dokumentumok benyújtásához szükséges feltételekre vonatkozó információnak a benyújtást megelőzően, megfelelő időben az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia. Ha az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó ajánlatok, igazolások, tanúsítványok és nyilatkozatok elektronikus formában nem állnak rendelkezésre, és egyéb sajátosságaik miatt a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1708
Kapcsolódó tárgyszavak: ,