219 cikk rendezése:
181. cikk / 219 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
182. cikk / 219 Lehetetlen, aránytalan vállalás következménye a közbeszerzésben
Kérdés: Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?
183. cikk / 219 A bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozás munkaügyi ellenőrzési szempontból
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó közbeszerzési eljárásban egy cég, ha foglalkoztatásra irányuló jogszabálysértést követett el. A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése szerint e kizáró okkal kapcsolatban az OMMF nyilvántartásából, illetve a Magyar Bányászati Hivataltól mely esetben kell igazolást kérni, azaz munkaügyi ellenőrzés szempontjából mikor esik az ajánlattevő vagy alvállalkozó a bányászatról szóló törvény hatálya alá?
184. cikk / 219 Ajánlattevői létszám keretmegállapodásnál
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egy ajánlattevővel vagy több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben az ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál. Mi történik akkor, ha az ajánlattevők csak ketten vannak?
185. cikk / 219 Ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló eljárás
Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?
186. cikk / 219 Egy eljárásra vonatkozó hirdetményeknél alkalmazott KÉ-szám
Kérdés: Miért nem alkalmaznak egy eljárásra vonatkozó hirdetmények során azonos KÉ-számot, hiszen a hirdetményminta változása jelzi az eltérést?
187. cikk / 219 Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
188. cikk / 219 Mentesülés a kizáró ok hiányának igazolási kötelezettsége alól OMMF-igazolás esetén
Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?
189. cikk / 219 Szerzői jog jogosultja
Kérdés: A szerzői jogok a céget vagy a tervező személyét illetik meg?
190. cikk / 219 A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek
Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?