Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a beszerzés tárgya eléri a 15 millió forint nettó értéket, így a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a törvény hatálya alá az ajánlatkérő.A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a törvény alapján közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában kiírható eljárások száma

Kérdés: Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett - kiírt - eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési kötelezettsége tekintetében azeredménytelenségnek nincs olyan hatása, hogy két vagy több eredményteleneljárás esetén az megszűnne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérőnekvalamely beszerzésre közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Közbeszerzési eljárás gyorsítása

Kérdés: Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelyben a pályázatok beérkezési határidejét 2007. április 27. napjában jelölte meg. Az elbírálás határideje 2007. május 18. A támogatás jellege: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a pályázatban vállalt kötelezettségek 2007. október 31-ei végső határidőre történő teljesítésének elmulasztása, vagy csak részleges teljesítése esetén 2007. december 31-éig teljes összegében visszavonnak. A pályázható összeg intézetünk esetében 43,4 millió forint. Milyen lehetőség lenne a pályázati összeg elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás gyorsítására, hogy a néhány hónapos határidőből ne csússzunk ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, mi lenne a beszerzéstárgya, ezért a legtipikusabb, gyakran félreértett, vagy gyakran alkalmazottmegoldásokról kívánunk szólni. A gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás - mintopcionális lehetőség - valóban gyorsítást eredményez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérőnek meg kell határoznia (a törvény a "köteles meghatározni"fordulatot alkalmazza) a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A mennyiségtekintetében megengedi a hivatkozott törvényi rendelkezés (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Követelésállomány eladásának kapcsolata a közbeszerzéssel

Kérdés: Ha egy szervezet el szeretné adni követelésállományát (átadott követelések kezelésére, behajtására), milyen tárgyú (árubeszerzés vagy szolgáltatás) lesz az adott beszerzés?
Részlet a válaszából: […] Attól függően, hogy faktoringról van-e szó, avagy sem,más-más lehet a válasz. Amennyiben megválik követelésállományától, nembeszélhetünk közbeszerzésről, hiszen nem beszerzés, hanem eladás történik.Amennyiben a követelések behajtása a cél, úgy - véleményünk szerint -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

A beszerzés értékétől való eltérés viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett probléma egy nagyon gyakoriajánlatkérői hibára hívja fel a figyelmet. Az ajánlati felhívásban ugyanis azajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzés mennyiségét a Kbt. 50. §-ának(1) bekezdése szerint (azaz az ajánlati felhívásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Tevékenység építési beruházássá minősítése

Kérdés: Ha festés és parkettázás a felhívás tárgya, ez minek minősül, hiszen nem építés folyik?
Részlet a válaszából: […]

Korábbi, hasonló kérdésre adott válaszunkat felülvizsgálva az az álláspontunk, hogy tekintettel arra, hogy a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységről van szó, úgy építési beruházásnak minősül a felsorolt két tevékenység.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Alkalmassági feltételek szigoríthatósága a közbeszerzésben

Kérdés: Mi teszi szükségessé a kiírások során, hogy a pályázókra nézve egyre keményebb gazdasági mutatók szerinti alkalmasságot várjanak el a kiírók? Ugyanakkor elvárják/kiírják a 10-20 százalékos mértékű teljesítési biztosítékok letétét is. Nem lenne célszerűbb csak az egyiket alkalmazni? Mindkettővel sújthatják a pályázókat?
Részlet a válaszából: […] Sajátos, "kemény" alkalmassági feltételek megszabására azajánlatkérőnek a Kbt. szerint joga van, azonban ennek kereteit a közbeszerzésitörvény 65-69. §-ai adják meg. A 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőneka 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Több közbeszerzési tárgy egy eljárásban

Kérdés: Ha egy adott közbeszerzési eljárás többfajta közbeszerzésre irányul (például árubeszerzésre is és szolgáltatás igénybevételére is stb.), akkor erre milyen megállapodást kell kötni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a szerződést minden esetben a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell minősíteni. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.