111 talált cikk a közbeszerzési tárgy kifejezésre

Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályos Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése a korábbi Kbt.-változattal ellentétben már csak az építési beruházást említi a beszerzési tárgyak közül. Ezek szerint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése tekintetében már nincs mód a hivatkozott paragrafus szerinti eljárás alkalmazására?

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?

Kérdés: Egyezik-e a Kbt. alapelveivel, ha egy ajánlattevő minden esetben alvállalkozóval igazol referenciát, saját teljesítése adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában nincs? Mit tehet ez ellen az az ajánlattevő, aki jelentős saját teljesítményt tud felmutatni adott közbeszerzési tárgyban, viszont annak következtében, hogy a bírálati szempont a legalacsonyabb ár, folyamatosan veszít a tendereken?

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?

Kérdés: Lehet-e a Kbt. mostani szabályozása szerint tervezés-kivitelezést megközbeszereztetni úgy, hogy a tervezés is a nulláról indulna, az ajánlatkérő csak annyit tud, milyen és mekkora óvodát szeretne? Ami engem elbizonytalanít, hogy a 162/2004. kormányrendelet még nevesítette a 3. paragrafusában a tervezés-kivitelezést, de a rendeletet hatályon kívül helyező, 215/2010. kormányrendeletben ezt a meghatározást már ebben a formájában nem találom. A Kbt.-ben viszont bent maradt változatlanul a következő meghatározás: "építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt". Akkor viszont nem tudom, hogy milyen külön jogszabály hatalmazna fel az óvoda tervezés-kivitelezés pályáztatására?