Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján a beszerzés tárgya eléri a 15 millió forint nettó értéket, így a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a törvény hatálya alá az ajánlatkérő.A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a törvény alapján közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. július 18.

Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben jelzett termékek jellegzetesen központosított közbeszerzésben kerülnek beszerzésre. A központosított közbeszerzésben ún. keretmegállapodásos eljárások keretében kerül sor több keretmegállapodásos partnerrel keretmegállapodások megkötésére. Ebben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 11.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen el kell döntenie, hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad lehetőséget:Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 13.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 12.

Beszerzési tárgyak a Kbt. 115. §-ának alkalmazásában

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályos Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése a korábbi Kbt.-változattal ellentétben már csak az építési beruházást említi a beszerzési tárgyak közül. Ezek szerint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése tekintetében már nincs mód a hivatkozott paragrafus szerinti eljárás alkalmazására?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, jól látja az olvasó az új szabályozás lényegét. A Kbt. – 2016. évi CLX. törvény szerinti – módosítása következtében 2017. január 1-jétől a 115. § szerinti eljárás kizárólag építési beruházás esetén alkalmazható.Ennek azonban alapvetően az az oka,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása során a Kbt. és a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. kormányrendelet együttes értelmezéséből kell kiindulni.A Kbt. a tervezési feladatokat a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési tárgyban helyezi el, és külön szabályokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. mellett lapzártánkig az alábbi új végrehajtási rendeletek jelentek meg:– a Kormány 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról;– a Kormány 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ún. in-house kivétel a közszolgáltatásokra vonatkozik, pontosabban közfeladat, közszolgáltatás ellátására, annak megszervezésére, amennyiben a többi feltétel fennáll az alábbiak szerint.A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjának ka) alpontja értelmében a törvényt nem kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Részvétel ajánlattevőként saját referencia hiányában

Kérdés: Egyezik-e a Kbt. alapelveivel, ha egy ajánlattevő minden esetben alvállalkozóval igazol referenciát, saját teljesítése adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában nincs? Mit tehet ez ellen az az ajánlattevő, aki jelentős saját teljesítményt tud felmutatni adott közbeszerzési tárgyban, viszont annak következtében, hogy a bírálati szempont a legalacsonyabb ár, folyamatosan veszít a tendereken?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az új Kbt. az alkalmasságigazolás vonatkozásában nem emeliki az alvállalkozók szerepét, mivel az alkalmasságot igazoló szervezetek az újszabályok szerinti feltételekkel ugyan, de szabadon igazolhatnak képességet,alkalmasságot az ajánlattevők részére. A főszabály a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 2.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Valóban, a kérdés releváns, hiszen az alacsony keresetűmunkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló2011. évi XCIX. törvény nem módosította a Kbt.-t, hanem a munkaügyiellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
…
12