Előszerződés és tényleges bevonás

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, álláspontunk szerint az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget ténylegesen korlátozza, mivel az előszerződés többletkötelezettséget jelent a felek részéről. A Kbt. jelenleg az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Munkavállaló szakember és az EKR

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen a szakember-alkalmassági követelményre a saját munkavállalónkat szeretnénk megjelölni. Az alkalmassági követelmény miatt a munkavállalónkat természetes személyként rögzíteni kell az EKR-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, kivéve, ha a Kbt. vagy egy végrehajtási rendelet másként nem rendelkezik.A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 12.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet az állásfoglalásából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 9.

Integritás Hatóság bírságolása

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) rendelkezik az Integritás Hatóságról és annak feladatköréről. Az Integritás Hatóság egyrészt elemző és javaslattevő feladatokat (pl....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 9.

Működési hiba az EKR-ben

Kérdés: Amennyiben működési hiba történik, de ez nem lesz egyértelmű azonnal, hiszen az ajánlattevőnek vizsgálatot kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnél, hogyan tudja meg az ajánlattevő, hogy például a hiánypótlást benyújthatja-e még?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az üzemeltető saját honlapján közzétételre kerülnek a működési hibák is, melyet az ajánlattevőnek kell ellenőriznie, melyet a 424/2017 Korm. rendelet szabályoz az alábbiak szerint.„22. § (3) * Működési hiba az EKR üzemeltetője által megállapított és az elektronikus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A keretmegállapodással kapcsolatos különböző megközelítések létezése egy szabályozási változásra vezethetőek vissza.A keretmegállapodást a 2004/18/EK irányelv vezette be. Az irányelv az "Eljárások" című fejezetben sorolja fel a keretmegállapodást, illetve már a dinamikus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 12.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. február 7.
Kapcsolódó címkék:    

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 8.

Iratbetekintés nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iratbetekintés során keletkező jegyzőkönyv eljuttatására nincs protokoll. A Kbt. az iratbetekintéssel kapcsolatos kommunikációt ki is vonja a kötelezően elektronikus kommunikációs szabályok alól, amikor a 41. §-ban kitér arra, hogy mire szükséges elektronikus út...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmai tapasztalat mint értékelési szempont árubeszerzés esetén

Kérdés: Árubeszerzés esetén a szakember szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 76. § tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket az értékelési szempontok kiválasztása során figyelembe kell venni. A közbeszerzési végrehajtási rendeletek, illetve az ágazatszakmai jogszabályok tartalmazhatnak további előírásokat [pl. a gyógyszerek és orvostechnikai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 12.
1
2
3
…
11