Találati lista:
11. cikk / 104 Kapacitást nyújtó tevékenységének bővítése
Kérdés: A kapacitást biztosító szervezet elég jó árat ajánlott, ezért be szeretnénk vonni, nem csak abba a tevékenységbe, amelyben segített. Megteheti ezt az ajánlattevő?
12. cikk / 104 Üvegkapu alvállalkozó esetén
Kérdés: Az Üvegkapu kizárólag a Kbt. szerinti alvállalkozókra vonatkozik, azaz csak azokra, akiket az ajánlatban megneveztünk, illetve a szerződéskötéskor, a szerződés teljesítése során alvállalkozóként megjelöltünk?
13. cikk / 104 Kimentés szerződés megkötése alól
Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
14. cikk / 104 Elektronikus aláírás az EKR-ben
Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
15. cikk / 104 Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja
Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
16. cikk / 104 Szerződő felek közös ajánlattételnél
Kérdés: Ajánlattevőként konzorciumban indultunk, ahol a számlát cégünk állítja ki, az alvállalkozókat cégünk vonja be, de referencia miatt egy másik ajánlattevő is beszállt mellénk. Az ajánlatkérő azt kéri, hogy közös ajánlattevőként írjuk alá a szerződést, annak ellenére, hogy a cégünknek többletjogosultsága van az eljárásban, minden információt mi töltöttünk fel az EKR-be, ahová mi regisztráltuk a másik ajánlattevőt. Ez a forma, hogy közös ajánlattevőként is írjuk alá a szerződést, és nem csak az eljárás során vagyunk közösen, formailag helyes, jogszerű?
17. cikk / 104 Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért
Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
18. cikk / 104 ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
19. cikk / 104 Eljárásindítás módja DBR és keretmegállapodás esetén
Kérdés: A DBR-eket és a keretmegállapodásokat EKR-ben írják ki?
20. cikk / 104 Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség
Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
