Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott elektronikus út tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elektronikus út kötelezővé tétele valamennyi közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?
Részlet a válaszból: […]későbbi, általános értelemben kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetése érdekében került a felhatalmazó rendelkezések közé az, hogy a kormány rendeletben szabályozza "az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben a törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket".A Kbt. 40. §-a értelmében a II. rész szerinti közbeszerzési és koncessziós eljárásokat a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzés rendszer igénybevételével kell megvalósítani. (Az erre vonatkozó határidő várhatóan módosul a későbbiekben.) Az a kötelezettség, amely szerint a közbeszerzésekért felelős miniszter ellátja az egységes elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3932

2. találat: Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszból: […]hatályos szövege - alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható - ahol a közbeszerzési törvény, vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.A (6) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárásban az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön kormányrendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet.Az írásbeliség elektronikus formában történő biztosításának feltétele a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás biztosítása, mely független attól, hogy kötelezettségvállalás, vagy kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdés a kommunikáció tartalma. A 41. § kétségtelenül bizonytalanul fogalmaz akkor, amikor nyilatkozattételnek minősíti a kapcsolattartást önmagában, azonban a közbeszerzésben az ajánlatkérő és a gazdasági szereplő közötti kommunikáció az eljárási cselekmények lefolytatása során valósul meg (kiegészítő tájékoztatáskérés, kiegészítő tájékoztatás nyújtása, ajánlattétel, hiánypótlási felhívás, hiánypótlás stb.). A nyilatkozattétel tehát nem szűkíthető le kötelezettségvállalásra, azaz a vonatkozó rendelkezés - tartalomtól függetlenül - a közbeszerzési eljárási cselekmények során megvalósuló kommunikáció formájára utal. Ennek megfelelően tehát az írásbeliség követelménye nemcsak a kötelezettségvállalás, hanem minden, a két fél közötti, a Kbt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3931

3. találat: Összegzés elektronikus úton történő megküldésének feltételei

Kérdés: Az összegzés elektronikus úton (e-mail) történő megküldésének van-e feltétele az elektronikus aláírás oldaláról (például bizonyítás)? Kiterjed-e ez a forma az iratok (kérdések) megküldésére is?
Részlet a válaszból: […]teljesíti a törvényi feltételt. Ebbe a körbe az e-mailen történő megküldés természetesen beleszámít. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény nem írja elő, hogy elektronikus aláírást tartalmazzon az elektronikus úton továbbított üzenet, emiatt az elektronikus út alkalmazásához elektronikus aláírás nem szükséges. A hivatkozott törvényi rendelkezés a közbeszerzési eljárásokról készített írásbeli összegzések megküldése tekintetében írja elő az elektronikus út alkalmazását, de ott is csak olyan módon, hogy az ajánlatkérő választhat, hogy az eredményhirdetésen meg nem jelent ajánlattevőnek faxon vagy elektronikus úton továbbítja az összegzést. A 96. § (1) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1363
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszból: […]az ajánlattevők által. Erre tekintettel - véleményünk szerint - nem felel meg a Kbt.-nek az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti elektronikus kommunikáció. [A kérdésre adott válaszban utalt Kbt.-rendelkezések - 96. és 118. § - jelenleg a következő tartalommal érvényesek: - eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul, telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikuslevél-címét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni; - az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e; - az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a törvény 73. §-ának (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett; - az eredményhirdetés során vagy az azt követő öt napon belül az ajánlattevő kérheti az ajánlatkérőt, hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az elírást kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő hét napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek; - az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig, vagy ha a szerződés megkötésére az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábban kerül sor, akkor ezen időpontig egy alkalommal jogosult a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezést módosítani, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt, és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított összegezés és eredmény (eredménytelenség) kihirdetésének időpontjáról (azt legalább két munkanappal megelőzően) köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni. A módosított eredménnyel (eredménytelenséggel) kapcsolatban a 93. §-t, a 95. §-t, valamint az (1)-(4) bekezdéseket kell alkalmazni, továbbá - ha szükséges - az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart; - a részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 116. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távol levő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1359
Kapcsolódó tárgyszavak: ,