Bírálóbizottság felelősségi rendjének módosítása

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy milyen korlátok vonatkoznak a bírálóbizottság munkáját szabályozó felelősségi rend módosítását illetően! Meddig lehet módosítani az abban foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] A bírálóbizottsággal (továbbiakban: bb) kapcsolatos szabályozás az ajánlatkérő felelőssége és kompetenciája. Az ajánlatkérőtől függ, hogy milyen mélységben szabályozza a bb működését, az egyes felelősségi szinteket hogyan határozza meg. Hasznos, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Szerződésszegés – alvállalkozói adatszolgáltatás elmulasztása

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogi eszközökkel élhetünk, ha az ajánlattevő a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti, az alvállalkozót megillető ellenszolgáltatásra vonatkozó adatokat nem adja át részünkre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozói teljesítést követően az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás az értékelés szakaszába esik, mely alatt folyamatosan fennáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő által igényelt dokumentumok benyújtása nincs hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. összeférhetetlenségi szabályával összhangban kell eljárnia, melyet köteles dokumentálni. Az összeférhetetlenségi szabály pártatlanságot és függetlenséget feltételez, amely egyben azt is jelenti, hogy az összeférhetetlen képviselő semmilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kizáró ok egyértelműen vonatkozik az ajánlattevőre, alvállalkozóra és kapacitást biztosító szervezetre is, amennyiben hamis adatszolgáltatás történik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Részvételre jelentkező alkalmassága a DBR-ben

Kérdés: A DBR részvételi jelentkezési határidőt követő napon lesz saját szakemberünk. Egyrészt be lehet-e vonni kapacitást biztosítót a DBR-be, másrészt megtehetjük-e, hogy inkább a határidő lejártát követően egy nappal adjuk be a részvételi jelentkezést a DBR-be?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszert a meghívásos eljárás szabályai szerint kell működtetni, azaz a részvételi jelentkezés időpontjára a részvételre jelentkezőnek alkalmasnak kell lennie. Mivel a DBR esetében a DBR meghirdetése során meghatározott első részvételre jelentkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Vezető ajánlattevő változtatása az eljárás folyamatában

Kérdés: Változtatható-e az eljárás során a konzorcium vezetője? Vagy az is olyan státusz, amely a szerződés aláírását követően változhat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabályokat rögzít a közös ajánlattevők vonatkozásában. Ebben az eljárni jogosult képviselő kijelölését írja elő, aki egyébiránt nem kötött az eljárás során sem. Az EKR-ben a vezető ajánlattevő státuszt is lehet változtatni az eljárás folyamatában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a tervezővel szemben abban az esetben biztosan nem áll fenn a továbbtervezésre, további tervek elkészítésére vagy a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenség, ha az ajánlatkérő a tervező által készített terveket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése

Kérdés: A Kbt. 151. §-ának (9) bekezdése, valamint a 45/2015. MvM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik. Szembeötlő különbség, hogy a Kbt. a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot, míg az MvM rendelet a kétszázezer forintot meghaladó részét rendeli visszatéríteni a kérelmező részére. Agyakorlatban melyik rendelkezést alkalmazza a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] A két szabály valóban csaknem megegyezik.A rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Kapacitást biztosító cég kizárása bírálati szakaszban

Kérdés: Kizárhatja-e az ajánlatkérő a kapacitást nyújtó céget bírálat közben, ha az érintett cég kizáró ok alá került, vagy hiánypótlást kell kérnie, illetve mi az eljárásrend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Értelmezésünk szerint már a bírálati szakaszban, amikor még nem döntött az ajánlatkérő az egyes ajánlatok érvényességéről, történik a kizáró ok alá kerülés. Amennyiben az ajánlatkérő tudomást szerez a kizáró ok hatálya alá kerülésről, szükséges annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
1
2
3
5